Pár óra alatt alakult ki a tíz szupercella

A rendszer üzemeltetésében – a riasztások kiadásával – meghatározó szerepet játszik az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavalyi évben immáron negyedik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezési szezon tavaly is április 15-től szeptember 30-ig, összesen 169 napig tartott. Országos szinten 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett kiadni riasztást, tájékoztatta lapunkat Vendégh Edit, a NAK megyei elnöke. 

A tavalyi év az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül ez bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. 

– Hogy ezeken a napokon mennyire szélsőséges volt az időjárási helyzet, azt jól mutatja például, hogy június 25-én néhány óra alatt több mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig az egész esztendőben összesen. Egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5–10 négyzetkilométeres. Ezeken a napokon voltak olyan szupercellák, amelyeknek kiterjedése elérte a 750– 1000 négyzetkilométert, tehát százszorosa volt egy átlagos zivatarfelhőnek – mondta Vendégh Edit.

– Jelenleg a rendelkezésre álló legmodernebb technológiával védekezünk a jégesők ellen – a határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk, és a jövőben sem fogunk tudni védekezni – tette hozzá. – Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján tehát hullott jégeső. Jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég volt megfigyelhető, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett. A jégkármérséklő rendszer használatával tehát csökkentettük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon mérsékelni tudtuk a károkat – jegyezte meg az elnök. 

A 219 automata generátor mellett 767 manuális generátor üzemel az országban, Tolna megyében ebből 37 talajgenerátor működik, mind manuális. A generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmet csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni. Tavaly is versenyt hirdettek számukra, különböző paraméterek alapján kiválasztották a megyék legjobb kezelőit, akik 30 ezer forint jutalomban részesültek. Tolna megye legjobb kezelője Rácz Vincéné lett, aki a Tamási járásban, Koppányszántón dolgozik. 

Az aszály és a tavaszi fagykár a gondA tavalyi évre a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, melynek jelentős hányada a három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Tolna megyében az aszálykár és a tavaszi fagy­kár jelentette a legnagyobb gondot. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül tavaly 8,5 százalék volt országosan.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével 2021-ben is több tízmilliárd forint kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.