Aszály miatt késik a vetés, várjuk az esőt

Sokéves átlagban a március a legszárazabb hónapok egyike, volt olyan év is, hogy nulla volt a lehullott csapadék mennyisége, mondta Kővári László szakmérnök, aki több évtizede méri, adminisztrálja a megye időjárását. Március vége van, lassan kezdeni kellene a tavaszi vetéseket, az őszi búzát, repcét pedig kezelni kell a jó termés érdekében. A növényvédelemhez azonban hiányzik a bemosó eső. 

– Az elmúlt negyven évben négyszer volt olyan esztendő, amikor az április is nagyon száraz volt – mondta Kővári László. Idén decemberben szerencsére még esett annyi eső – hó sajnos nem volt a megyében –, ami valamivel meghaladta az átlagot, viszont a január, február, március csapadékszegény volt. 

A kukoricának még a vetés előtt nagyon fontos lenne, hogy a talaj feltöltődjön csapadékkal, ami egy átlagos évben októbertől március végéig 240 milliméternyi esőt jelent. Sajnos úgy tűnik idén ez nem valósul meg. Az elmúlt tél az átlagosnál melegebb is volt két fokkal. Január eleje óta egy magasnyomású ciklon van felettünk, ez okozza a száraz időt. 

Kővári László elmondta, a tavaszi vetésű területeken nagyon fontos lezárni a talajokat, hogy a még meglévő nedvesség megmaradjon a földben. Az őszi vetésű növények sárgulnak, és nem fejlődnek olyan ütemben, mint az elvárható lenne. Az elmúlt pár évben jellemző volt, hogy nem a tél, hanem a tavaszi fagyok okoztak nagy kárt, főleg a gyümölcsösökben. Így van ez idén is, hiszen pár napja hajnalban még mínusz tíz fokot is mértek. 

Annyira száraz a levegő, hogy még harmat sincsen reggel
Sok múlik azon, hogyan alakul az időjárás a következő hetekben. Áprilisban a sok éves átlag szerint ötven milliméternyi eső szokott hullani, és ez is a hónap második felében. Ha idén is így lesz, akkor nagy baj lehet belőle. Tavaly a május hozta meg a változást, végre eleredt az eső, de az előző évben nem volt ennyire aszályos az első három hónap. Kérdés az is, hogy a csapadék hiányában a növényvédő szerek, gyomirtások, mű­trágyázások mennyire lesznek hatékonyak. 

– Legalább 15–20 milliméternyi bemosó eső kellene ahhoz, hogy a növényvédő szerek hatékonyak legyenek. Annyira száraz a levegő, hogy még harmat sincs. Ami nem is csoda, hiszen az elmúlt hónapokban nagyon sok szeles napot jegyeztem fel – mondta Kővári László. 

Vannak nagyon modern vetőgépek, az elvetett magot a hengerezés a talajhoz nyomja, de ez önmagában nem oldja meg az aszály okozta problémát.