Virágzik a repce, de a növény fejletlenebb, mint ilyenkor kellene

Évről évre egyre kevesebben foglalkoznak repcetermesztéssel a megyei gazdálkodók közül, mert az elmúlt három évben csak csalódást okozott ez a növény. Az időjárás nem kedvezett neki, az aszályt nehezen tűri, sokan a gazdák közül a napraforgóra tértek át, ha olajos magvat szerettek volna a területükön.

Amiatt, hogy egyre kevesebben foglalkoznak repcével, az elszántabb méhészek kénytelenek útra kelni, felpakolni a kaptáraikat, van, amikor másik megyében találnak csak megfelelő települést, melynek határában sátrat vernek a következő hetekben. 

– Idén kevesen vállalják a vándorlást, mert nem szép a repce, mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhészegyesület vezetője. Az aszály miatt alacsony a repce szára, kevés rajta a virág. Ilyenkor már mellközépig kellene, hogy érjen, most meg sok helyen még térdig sem ér. A repcétől tehát nagy eredményt nem remélhetnek a méhészek sem. A virágokban kevés a nedvesség, legfeljebb virágport tudnak gyűjteni a méhek. 

Már ha az időjárás végre összeszedi magát. Szeles időben, tíz-tizenkét fokban ugyanis a kaptárban maradnak a méhek. Sokan panaszkodnak a méhészek közül, hogy a teleltetés sem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Aki nem etetett tél végén eleget, annál gyengébbek a rovarok. Sokan bíztak abban, majd a repce alatt felerősödnek, egyelőre azonban ez csak vágyálom. 

A nagy hőingadozás – volt, hogy fél óra alatt tíz fokot hűlt le az idő – nem kedvez a méheknek sem. A repce mellett a vadcseresznye, az almafák, a meggyfák és a galagonya is virágzik, ha végre utolér bennünket a kellemes tavasz, akkor lesz dolguk a méheknek. A következő nagy munka a méhészeknek az akácvirágzás időszaka lesz, amit idén május tizedike utánra várnak, mondta Nagyernyei Attila.

Májusban indul az akácszezon 

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, az elmúlt két évben minden idők leggyengébb akácméztermését produkálta az ágazat, de ennek semmi köze nem volt a koronavírushoz. 

A piacokon áruló méhészek visszajelzései alapján a járvány első hulláma idején megnőtt az érdeklődés a magyar méz iránt, és emelkedett a mézfogyasztás a lakosság körében, de sajnos ez épp egy olyan évben történt, amikor rendkívül gyenge lett a termés. Az ágazat már évek óta küzd a klímaváltozás hatásaival, azzal, hogy az enyhe telek után hideg tavaszok jönnek, és a tavaszi esőzések is rendre elmaradnak. 

Nyár elején aztán rengeteg csapadék esik, ami megint csak akadályozza a méhek kirepülését. Bross Péter elmondta, hogy csak egy-két hét múlva fogják tudni pontosan megmondani, hogy áll az akác. Nagyon bíznak benne, idén több szerencséjük lesz a méhészeknek, mint az elmúlt években volt.