2022.05.20. 07:00
Az ára egyre nő, a minősége változó
Megjelent a piacon az újburgonya, közel ezer forintos kilós áron. A régi fajta ehhez képest olcsó, de napi szinten vásárolva drága, hiszen 280-300 forint környékén van kilója. Ennek oka az, hogy egyre fogy a hazai vetésterület, és az importból származó tételeket árusítják sok helyen.
Az elmúlt évben is sokat drágult a burgonya, pedig szinte naponta vásárolunk belőle. Fotó: Makovics K.
Szemre mutatós, belülről fekete foltos, néhol göbös. Csak hámozza, hámozza az ember, vagdossa a hibás részeket, a végén alig marad valami a két kiló burgonyából, amit az ebédre szánt, mondta Szabadi Péterné, szekszárdi olvasónk. – Gyakorló háziasszonyként hetente vásárolok, hol a közeli zöldségboltban, hol a távolabbi bevásárlóközpontban. Most már sajnálom, hogy még ősszel nem vett a család zsákos kiszerelésű burgonyát az út szélén árusító helyi termelőtől – panaszolta. Kevés a magyar burgonya, a zöme importból kerül a hazai piacra.
Immár három éve, hogy Tolna-Mözsön egyetlen négyzetméteren sem vetettek belőle, pedig itt évtizedek óta hagyománya volt a krumplinak. – Utoljára még 15 hektáron vetettünk burgonyából, akkor azt mondtuk, Mözs nem létezhet krumpli nélkül, de be kell látnunk, hogy ami nem megy, azt nem szabad erőltetni – mondta Márton Antal, a mözsi mezőgazdasági szövetkezet igazgatója.
Volt, amikor 250 hektáron termeltük, de az elmúlt tíz évben egyre nehézkesebb lett az értékesítés. Mivel nem rendelkezünk hűthető tárolóval, így rákényszerültünk, hogy legkésőbb januárig eladjuk a készletet. Be kell látnunk, megváltoztak a vásárlási szokások, ma már csak kevesen vásárolnak 20-30 kilós zsákkal, inkább hazaviszik kilónként a krumplit a háziasszonyok.
Magyarországon megszűntek a feldolgozók is, így nem volt kinek nagy tételben értékesíteni. Pedig a speciális gépeket (vető, töltő, szedő) másra nem is lehet használni. Nem bántuk meg, hogy váltottunk, mert a termelési költségek magasak voltak, a felvásárlási ár meg alacsony. Helyette cukorrépát, pattogatni való kukoricát és hibrid kukorica vetőmagot termesztünk. Mind három növény kevesebb kézimunkaerőt igényel, mint a burgonya. És kevesebb a termelési kockázatuk.
Az országos helyzet sem sokkal jobb. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács vezetője korábban elmondta, a hazai ipari feldolgozás – keményítő készítés, hasábburgonya gyártás – megszűnt, a vetőmag-szaporítás jelentősen visszaszorult, az értékesítés átalakult, a burgonya termesztése ugyanakkor költséges. A magyar háziasszony ma már nem csinál ügyet belőle, honnan származik a krumpli, lényeg, hogy legyen belőle a boltban. Olyan országokban éri meg foglalkozni vele, ahol más a klíma, nem kell öntözni, ami pluszköltséget jelent. Az országos vetésterület hazánkban burgonyából 10 ezer hektár körül van, tíz éve még 44 ezer volt.
Az unióban egyébként a franciák, a lengyelek, a németek, a hollandok termelnek nagyobb tételben burgonyát, így tőlük jön az import krumpli is. Az említett országokban kvóta szerint termelnek a gazdák. Amikor megvásárolják az integrátortól (ő biztosítja a termelés feltételeit, de fel is vásárolja a termést) a vetőmagot, már akkor tudják, hogy majd ősz elején mennyiért veszik meg tőlük a termést. A kvóta feletti mennyiség kerül importként hozzánk.
Tanuljuk meg a burgonya ABC-t
A fogyasztóknak érdemes megtanulniuk az úgynevezett burgonya ABC-t, ez a jelölés mutatja, hogy az egyes fajtákból saláta (A), leves, gombóc, rakott krumpli (B), vagy chips, és hasábburgonya készíthető (C). Ezeket a betűket a csomagoláson tüntetik fel a kereskedők. Néhány magyar burgonyafajta jelzései: Góliát: A, B, Százszorszép: A, B, Hópehely: B, C, Réka: B, C, Boró: B, C.
A burgonya Dél-Amerikából származik, Magyarországon a 17. században termesztették először. A 70-es évekig meghatározó termény volt, hiszen 250 ezer hektárt vetettek el a termelők, mára ez 10 ezer hektárra szűkült. Az átlagtermés 20 tonna hektáronként. Egy hektár önköltségi ára egyébként 1,4 millió forint. Az egy főre jutó burgonyafogyasztás hazánkban 58 kiló fejenként