A gazdálkodók harmada megyénkben hatvanöt éves

A kis- és törpegazdaságoknak nincs pontos statisztikai vagy közgazdasági definíciója, illetve méretküszöbe. A jellemző inkább az, hogy pusztán a pár hektárnyi föld műveléséből nem tud megélni a család, kivétel, ha kertészkedéssel, fóliázással foglalkozik. Nem csak hazánkban jellemzőek a törpegazdaságok, az Eurostat adatai szerint Portugáliában, Olaszországban is sok van belőlük. A Magyarországon az összeírt 577 ezer mezőgazdasági üzemből 379 ezer tartozik ebbe a kategóriába.

A Takács család Bonyhádhoz tartozó több kisebb földterületen gazdálkodik. A kárpótlás során öt hektár szántót vásároltak, majd vettek hozzá később még két és fél hektárt. Bár a környéken sokan bérbe adták a földjeiket a nagyobb gazdálkodóknak, ők úgy döntöttek maguk művelik. A család négytagú, két húszas éveiben járó fiatalember és a szüleik. Gyakorlatilag mindenkinek van főállású munkahelye, így a földművelés kiegészítő bevételt és természetesen kiadást is jelent. A területalapú támogatással együtt szerényen számolva két-hárommillió forint körüli a bevételük évente, a saját munkájukat nem számolva. A családfő szerint a gazdálkodás az életük része, a föld pedig egyre nagyobb érték, így ragaszkodnak hozzá.

A gazdaságok számának csökkenésével három év alatt az 55-64 éves korosztály egyötöde kiesett a termelésből, derült ki a legutóbbi mezőgazdasági összeírásból. Tolna megyében a gazdálkodók harmada hatvanöt év feletti, a harmincöt év alattiak aránya csak hat százalék. Ezzel együtt a képzettség színvonala emelkedett 2013 óta: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2,7- ről 3,4 százalékra, a középfokú végzettségűek aránya 7,4-ről 12 százalékra.

Ám a gazdák háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalataira támaszkodik. Tolna megyében a pár hektáron gazdálkodók száma viszonylag alacsony, mindössze nyolcvanhat, míg az egyéni gazdaságok száma (ötven hektártól több száz hektárig) több mint tizenkétezer ötszáz.

Óriási gond az agrárszakmában, hogy nincs utánpótlás, az idősebb nemzedék kiöregszik, elmegy nyugdíjba, és nincs, aki átvenné a gazdálkodást. Sokan azt képzelik, hogy a földművelés, a szőlőben és a gyümölcsösökben való gazdálkodás csak kétkezi munkát jelent, pedig ma már több tízmillió forintos, légkondicionált, automatizált gépeket kell vezetni, és ezekkel elvégezni a munkafolyamatokat. A növényvédelem is bonyolultabb lett, be kell tartani minden szabályt, mert ennek hiányában megvonhatják a támogatásokat. 

Az ma már egyértelmű, hogy a termőföld nagy érték, ezt a befektetők is felismerték. A családi gazdaságokban szerencsére apáról fiúra száll a gazdálkodás, de ettől még tény, hogy öregszik a szakma, ma az átlagéletkor ezen a területen – a legfrissebb felmérés szerint – ötvenkilenc év.

Mindenhol van törpegazdaság

Hazánkban a törpegazdaságok kilencvenkét százaléka rendelkezik mezőgazdasági területtel, és a gazdaságok közel hetven százaléka művel konyhakertet, ültetvénye is több mint harmaduknak volt 2020-ban. A gazdaságok fele használt szántót, amelyen a leggyakrabban gabonát, elsősorban kukoricát termeltek. Míg növénytermesztéssel szinte mindegyik, haszonállatok tartásával sokkal kevesebb törpegazdaság foglalkozik.

A legszélsőségesebb a gazdaságok nagyság szerinti megoszlása Romániában van. Az Eurostat adatai szerint Romániában az ötven hektárnál nagyobb farmok részaránya csupán fél százalék, de ezek művelik meg az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének ötvenegy százalékát. Ugyanakkor az ötven hektárnál nagyobb gazdaságok aránya Luxemburgban ötvenkét százalék, Franciaországban negyvenegy százalék, Nagy-Britanniában harminckilenc százalék, Dániában pedig harmincöt százalék volt.