Tovább nőtt a termőföldek ára – Tolna az egyik „legdrágább megye”

Évről évre egyre drágább a termőföld és egyre kevesebbet kínálnak értékesítésre. Az idei évben kialakult inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföldforgalmat, a kereslet növekedése pedig még magasabb szintekre hajthatja az árakat – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. 

Két éve egy hektár szántó országos átlagára 1,7 millió forint volt, ami tizennyolc százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest. A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,4 millió forintos hektár­árral. Ezenkívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. 

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven–százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet fizetnek egy hektár szántó után. Az alacsonyabb bérleti díj ott jellemző, ahol évekkel ezelőtt, hosszú távra kötöttek szerződést. 

Az egyik megyei gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százhatvanezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként az ötven–hetvenezer forint is szép összegnek számít. 

A gazdasági környezet tavaly nem volt szokványos, a világjárvány mellett a piaci figyelem az osztatlan közös területek felszámolására terelődött. Ennek ellenére a 30 éve tartó töretlen drágulás nem tört meg, legfeljebb egy-két művelési ágban lassult. A szántóknál minden régióban emelkedtek az árak, a leginkább, 13 százalékkal Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, míg a legkevésbé, 8,3 százalékkal a Dél-Alföldön. 

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását tavaly legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak. A szántók 7 százalékos áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5 százalék közötti drágulása követte. 

Jó befektetés lett a termőföld 
A termőföld stabilan növeli az árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte az árát 2021-re. A mezőgazdaság általános erősödése miatt a koronavírus-járvány a termőföldpiacon nem éreztette hatását. Az adásvételek számára és a termőföldek árszintjére egyaránt élénkítően hatott a múlt évben életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is, ami várhatóan ebben az évben fog kiteljesedni. Az idén kialakult inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának megőrzésére tekintettel ugyancsak élénkítheti a termőföldforgalmat, a kereslet növekedése pedig tovább hajthatja az árakat – áll a legfrissebb jelentésben.