Akadályok

2022.08.08. 11:30

Nem érdemes spórolni a műtrágyán

Az idei év rendkívüli a mezőgazdasági termelők számára is. A nagy meleg és az aszály miatt gyengén sikerült a repce, búza, de még ennél is súlyosabb a helyzet a napraforgó és a kukorica várható termésének területén. Már az őszi vetésre kellene készülődniük a gazdáknak, megvásárolva a műtrágyát, vetőmagokat. Kérdés, lehet-e spórolni a növénytermesztés folyamatán?!

Mauthner Ilona

Illusztráció: Shutterstock

Ez az év kétségtelenül nem a nyugalomról és a fennakadások nélküli termelésről szól, hiszen mindenkinek, köztük a mezőgazdaságban tevékenykedőknek is számos akadállyal kell szembenézniük. A legnagyobb kihívást az aszály okozza, ellene sajnos nem sokat tudnak tenni a gazdák.

Czégény László, a faddi Dunagro Szövetkezet elnöke elmondta, a tavalyi év is sok nehézséget tartogatott, de az idei erre jócskán rátett. – Utoljára június első felében hullott a térségükben 18 milliméternyi csapadék, azóta, egy-egy milliméternyi ha esett, de ez nem javított a helyzeten. Ezt tovább rontja a 38-40 fokos meleg, és a légköri aszály.

A tavaszi vetésű növényeink – repce, árpa, búza – még úgy ahogy sikerültek. Már készülődni kellene az őszi vetésekhez, hiszen szeptember elején már vetni szoktuk a repcét, de ilyen szárazságban erre nem sok esély van. Műtrágyát az őszi vetésekhez már vettünk, nem annyit, mint más években, hanem kevesebbet. Még nem döntöttük el, hogy a repce vagy a búza alá szórjuk majd ki, ez azon múlik, melyik növény hozhat majd több hasznot.

Krieser János, a Pusztabír Kft. vezetője, aki a megyei gabonaválasztmány tagja is, elmondta, az ország különböző területein más és más a helyzet. – A legsúlyosabb gond az Alföldön van, a legjobb a helyzet az ország nyugati felében, Vas, Zala, Győr megyékben, Tolna megye területei sem egységesen problémásak. A megye keleti, déli felében rosszabb a helyzet. Már tavaly is magasak voltak a gázárak, ezzel együtt a nitrogén-műtrágyák is, de most a múlt év decemberéhez képest a duplájára nőttek.

Infografika

Aki tavaly az akkori műtrágya drágulása miatt kihagyta a kukorica alá a nitrogént és a foszfort, az még nehezebb helyzetbe került most, mert ezek a készítmények segítették volna az aszálytűrést. Így várhatóan megyén belül is a hektáronkénti 1 és 4 tonna közötti termés várható kukoricából. Úgy tűnik, azok jártak jobban, akik májusban vetettek. Ebben a mikróklímában a kései vetés tűnik jobbnak. 

– Eddig 1150 hektárnyi termőterületen elkészítettük már a talajt az őszi vetésre. Várjuk nagyon az esőt, ha lesz csapadék, akkor már augusztusban elvetjük a repcét, ha nem lesz, akkor addig várunk, amíg megered az eső. Terveink szerint minimálisra korlátozzuk a kukorica jövő évi vetését. Az idei búzát betároltuk, és csak akkor és annyit adunk el belőle, amennyi pénzre éppen szükségünk van. A tavalyi betakarítás környékén a búza tonnájáért 70 ezer forintot, idén 150 ezret fizettek a felvásárlók. De nézzük meg a kiadások alakulását is, például a foszfor műtrágya tonnájáért 2020-ban 120 ezer forintot, tavaly 215 ezret, idén 507 ezret kell fizetni. 

Ezek után felmerül, lehet-e spórolni a műtrágyán. Aki hosszú távra gondolkodik, annak muszáj befektetnie, és nem mondhat le a műtrágyázásról. Szervestrágyával sem lehet azt pótolni, mert egyrészt kevés az állat, így a szervestrágya is. Másrészt, 40-60 tonna kellene belőle egy hektárra, de ha nem kap a trágya kijuttatása idején csapadékot a föld, akkor nagyobb kárt tesz a gazda, mintha kihagyta volna a trágyázást, ugyanis ez elszívja a nedvességet a talajból.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!