Szigorú szabályozások védik zöld kincsünket

„Nincsenek veszélyben az erdőállományok”

„A Gemenc Zrt. által vagyonkezelt állami területeken, a törvényi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területeken nincsenek veszélyben az erdőállományok” – tartalmazza a Gemenc Zrt. közleménye. „Ősszel is az eddigi engedélyek alapján, tervszerűen történik a fakitermelés. A Gemenc Zrt. tervezett és tudatos erdőgazdálkodása alapján, betartva a törvényi kötelezettséget, a fakitermelést követően minden esetben megtörténik az erdőfelújítás. Ez azt is jelenti, hogy az erdőterület nem csökken.

Az erdőgazdaság célja a gemenci ártéri táj jellegzetes arculatának, különleges ökoszisztémájának, erdőtársulásainak, védett növény- és állatfajainak fenntartása és megőrzése a következő generációk számára. A Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási tevékenységét továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a 287/2022.(VIII.4.) Kormány rendelet alapként kezeli. Ezt erősítette meg az agrárminiszter 5/2022. (VIII. 16.) AM utasítása.

A Gemenc Zrt. kiemelt feladatának tekinti a működési területén jelentkező lakossági tűzifa-igények kielégítését, melyet elsősorban a 2022. évre bejelentett fakitermelési tervének végrehajtásával valósít meg. Az esetlegesen ezen a mennyiségen felül jelentkező keresletet pedig az 5/2022. (VIII.16.) számú agrárminiszteri utasításban foglaltak alapján, a nem védett területeken található akác állományok hasznosításával oldja meg.

A Gemenc Zrt. az elmúlt években hozzávetőlegesen száz hektár új erdőt hozott létre, telepített, ennyivel növelte az ország erdőterületét. A Gemenc Zrt. tevékenységével – mint az elmúlt időszakban is – nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánk erdőterülete növekedjen, az erdőállomány bővüljön, az erdők természetessége emelkedjen.”

„A támadók víziója képtelenség"

„A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik, melynek élőfa-készlete folyamatosan nő!” – tájékoztatta lapunkat Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója. „Hazánkban van az Európai Unió egyik, ha nem a legszigorúbb erdőtörvénye. Az erdőre vonatkozó törvények 1769-től kezdődően szabályozzák az erdőgazdálkodást. A több, mint 250 éve jogilag fejlődő és az adott kor viszonyaihoz alkalmazkodó erdőtörvények lényeges szakmai elemei közül kettőt emelnék ki. Az egyik az – tekintettel a faanyagon kívüli számos, a társadalom számára nyújtott pótolhatatlan szolgáltatásra –, hogy az erdő korlátozott tulajdonjogot jelent.

Azaz az erdővel nem tehet a tulajdonosa azt, amit akar, például nem irthatja ki, nem számolhatja fel. A másik fontos eleme az erdőgazdálkodást szabályozó mindenkori törvényeknek, hogy az erdőterület nem csökkenhet, azaz minden termeléssel érintett erdő helyén ismét erdőt kell létrehozni, azaz szakkifejezéssel élve, az erdőt fel kell újítani. Amennyiben ez valamilyen közérdekű területhasznosítás (pl. útépítés, hídépítés, stb.) miatt nem megvalósítható, ezt egy másik helyszínen az erdőből kivont területtel azonos nagyságú új erdő létrehozásával kell pótolni.

Az utóbbi évtizedek erdőtörvényében arra is szigorú szabályozás van, hogy az erdők úgynevezett természetességi állapota sem romolhat. Tehát legrosszabb esetben is minimum azonos, de inkább magasabb természetességi fokú erdőt kell létrehozni. Ebben részvénytársaságunk példás munkát végez a megyei, országos és nemzetközi viszonylatban is.

A szakmai tevékenységünkben a most megjelent, a fenntartható erdőgazdálkodás szempontrendszerének alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Kormány rendeletben foglalt szabályozás semmilyen változást nem hoz. Ez csak néhány tervezési, munkaszervezési és hatósági eljárást egyszerűsít. A támadók túlvágásokra, erdőkiirtásokra, elpusztításokra vonatkozó víziója képtelenség, ennek vádja az erdőgazdálkodási és a szakhatósági kollégák munkájára vonatkozó rágalom.

Az említett, új jogszabály elleni hangulatkeltés a hatályos erdőtörvény, a természetvédelmi törvény és az egyéb jogszabályok, erdőtervezési elvek, rendeletek és a szakmai eljárásaink nem ismeretéből adódik. A munkatársainkkal a felsorolt szigorú szakmai törvényi szabályozásokat betartva a legjobb szakmai tudásunk, tapasztalatunk, a hivatásunk és az eskünk szerint végezzük a munkánkat, szakmai szenvedéllyel.    

Minden magán és állami erdőgazdálkodó, természetesen így részvénytársaságunk is tízévente megújítandó, a szakhatóságok által vizsgált és jóváhagyott, szigorúan betartandó, úgynevezett körzeti erdőtervek alapján végzi a szakmai tevékenységét, mely szabályozó nem enged az éves folyónövedéknél több fát kitermelni, biztosítva a fenntartható erdőgazdálkodás alapfeltételeit.

Mindemellett nagyon sok további, egyéb korlátozó és szűrő tényező van, mely a fakitermelések mértékének a megállapításánál számít. Csak egyet példaként kiemelek: az új születendő erdők (erdőfelújítások) sikeressége és a jogszabályban előírt minősége alapfeltétele annak, hogy következő fakitermelést végezhessen valaki, azaz az emberi okokból nem megfelelően létrehozott sikertelen erdők mellett ne kezdhessen új fakitermelésekbe.

A vádaskodó megszólalásokban össze-vissza keverik a fakitermelési módokat. Ebből a sokat hangoztatott tarvágást emelem ki, mert ez vált jelen korunkban szitokszóvá. A tarvágás alkalmazása egy a sok alkalmazható vágásmód közül, melynek cél szerint végrehajtása az adott erdőrészlet fafaja(i), az azok újjászülető lehetőségeivel és a termőhellyel függenek össze.

Az erdőmérnökök és erdésztechnikusok éppen az új létrehozandó, újjászülető erdők érdekében választják meg az adott vágásmódot, bizonyos esetekben a tarvágást. Kiemelem még egyszer, hogy a tarvágás után is az erdő felújítása következik, nem pedig az erdő elpusztítása! Az erdőgazdálkodás során figyelemmel kell lenni a természetvédelmi értékekre, melyet szintén szigorú jogszabályok és a természetvédelmi hatóság ellenőriz. Megemlítem, hogy erdész szakembereink között kiemelkedő botanikai, rovartani, madártani és sok más egyéb ökológiai ismeretekkel rendelkező kollégák vannak, akik saját kutatásokkal, megfigyelésekkel is rendelkeznek.      

A Gyulaj Zrt. a tízéves erdőtervi fakitermelési lehetőségnek is hosszú évek óta is csupán 70-75 százalékát használja ki, mellyel növeli az idős erdőállományok arányát és azok fakészletét is. Az egyre vegyesebb korú és fafaj összetételű erdőállományok jelentős ökológiai szereppel bírnak azzal, hogy bennük a növény és állatfajok változatossága is növekszik. A Gyulaj Zrt. évek óta az Agrárminisztérium által irányított Országos Erdőtelepítési Program részeseként növeli erdőterületeit új erdőtelepítésekkel olyan földterületeken, ahol nem erdő volt.

Erdőgazdálkodásunk eredményeképpen a jó egészségi állapotú elegyes erdők levegőtisztaságra gyakorolt pozitív hatása is növekszik. Példaként megemlítem, hogy a Dél-Mezőföld és a Tengelici homokvidék térségében lévő településeken élőket az erdőterületeink lebegő porszemcséket szűrő képessége védi, és a mezoklímára kedvező hatást gyakorolnak.

Az éves fakitermelések tervezése minden esetben az erdő érdekeinek és hosszú távú fenntartásának elsődlegessége mellett történik, a klímaváltozás szempontjait is figyelembe véve. A jelenlegi évben a már 2021. esztendőben összeállított és engedélyeztetett normál fakitermelési tervünk szerint haladunk. Az ebből származó tűzifát a helyi lakosság számára értékesítjük. Biztosítva a családok téli fűtésének biztonságát, ellensúlyozva a háború miatt keletkező energia válság hatásait. Az említett rendelet néhány akác fafajú, tervezett erdőrészlet vágásbesorolási eljárását érintheti.”