Növénytermesztés

2022.10.06. 11:30

Küzd a kertész az időjárással, a kártevőkkel, az energiaárral

Rengeteg munka, sovány nyereség, magas költségek, rizikós értékesítés. Ez jellemzi a növénytermesztő, zöldségtermesztő, palántaelőállító kertészek életét manapság, miközben egyre kevesebben maradnak a minőségi portéka kínálói. A mözsi Doszpod András beszélt a munkájáról. Feleségével együtt évtizedek óta termel és piacozik. Már a nagyapja is zöldségkertész volt.

Wessely Gábor

Összehangolt betakarítás: Doszpod András és felesége a káposztaföldön (Fotó: WG)

‒ Megveszik a vetőmagot, palántát nevelnek értékesítésre és saját célra is, hogy aztán minél korábban piacra vihessék a terményt – karfiolt, paprikát, paradicsomot, káposztát – amikor még a kártevők nem jelennek meg, és jól eladható a friss áru. Megéri? Mert régen a zöldségesek voltak az irigyelt, gazdag maszekok…
‒ Sajnos a visszavonulás jellemez bennünket – mondja Doszpod András mözsi kertész. – Egyre kevesebben maradunk a környéken a régiek közül. Az emberek már nem a piacon, hanem a szupermarketekben vásárolják a zöldséget, nem baj, ha silány, de olcsó! És vannak olyanok is, akik az ablakpárkányon nevelgetik télen a palántákat, öreg paprikákból kiszedett magból, kétes minőségben, de jó az nekik. Még el is adnak belőle. Régen volt hat darab 18 méteres fóliasátram, mára csak kettőt hagytam meg. Valamikor annyit termeltem, hogy az egész megyét el tudtam volna látni korai karfiollal. Szekszárdra például mázsaszámra vittem, amikor a Skála megnyílt. Paradicsomból egy piaci napon 20-25 ládányit adtam el. De vissza kellett fejleszteni, mert megváltoztak a körülmények a növénytermesztésben is, a kereskedelemben is.

‒ Hogyan néz ki az éve?
‒ A magot januárban elvetem, és márciusban ültetem át a palántát. Régen, főleg a dinnyepalántát trágyatalpon nevelték, melegágyban. Fél méter vastag trágyalapra szalmát tettek, s azon cseperedett a növény, fűtés nélkül. A fóliás hajtatáshoz viszont fűteni kell. A paprika, a zeller 25-30 fokot igényel két hétig, a paradicsom meg legalább egy hétig. Az uborka is igényli a meleget, 17 fok alatt tönkre megy a fiatal növény. Sok mindent kipróbáltam: kétaknás kályhát építettem samott téglából, ami egész éjjel melegített a fóliasátorban, áttérve az olajfűtésre, olajat hordtam éjszaka, mert az olajkályha nem bírta ki reggelig, s rá kellett tölteni. A gáz kényelmes lenne, de a mai energiaárak mellett elviszi az összes hasznot. Eladhatatlanná válik a palánta, mert olyan horribilis árat kéne érte kérni. Persze relatív dolog, hogy kinek mi a horribilis összeg. Hosszú ideig egy palánta ára egy gombóc fagyiéval volt egyenlő. Az idén 250 forintért adtuk átlagban a palántákat. És mennyibe került egy gombóc fagyi?

‒ Amikor kezdte, nagyon mások voltak a viszonyok?
‒ A palánki iskolában 1973-ban végeztem, a szedresi téesznél dolgoztam 1984-ig, aztán lettem maszek. A korai áru termelése mindig sokba került, de az eladása biztonságos volt. Koratavasszal még nincsenek rovarok, és konkurencia se mutatkozott. A téeszek a nagybani piacra vitték az árut, az ilyen maszekok, mint én a helyi piacra, és sokáig boltoztam is: Tolnára, Szekszárdra, Szedresre, Kölesdre szállítva. Ma már csak piacozunk a feleségemmel. Kemény munka ez! Hajnali háromkor kelni, vinni az árut, nem tudni, hogy minek lesz keletje, nem tudni, hogyan alakulnak a költségek, és milyen új problémákkal kell megküzdeni. A nemzetközi árukereskedelem során a kártevők is utaznak: gyommagvak, vírusok, férgek, rovarok, gombák, csigák. Van olyan szupervírus, amelyik mínusz tíz foktól plusz kilencvenig életképes. Szinte kiirthatatlan. És itt egy új hívatlan vendég, az arasznyi spanyol csiga is; jaj annak a kertnek, ahová befészkeli magát és lerakja a tojásit! Ugyanakkor az EU betilt jó néhány olyan permetszert, ami ezek ellen hatékonyan védené a kultúrnövényt.

‒ Régen nem volt ennyi károkozó?
‒ Egy csomót behurcoltak, és az itt honosakról is kevesebbet tudtunk. Mostanra megtapasztaltuk, hogy létezik olyan károkozó, amely már a palántán megjelenik, és tönkreteszik, s olyan, amely csak később lép működésbe, a termést károsítva. Összességében azonban nem elegendőek az ismereteink. Nem tudjuk például, hogy ugyanannál a növényfajnál, ugyanaz a betegség miért támadja meg az egyiket, és miért nem a másikat. Mi hiányzik az egyikből a védekezés terén, ami a másikban megvan? A krumplibogár is mindig a legelmaradottabb krumpli leveleire rakja le a petéit. Miből érzi, hogy ott nincs ellenállás? De ez csak a növényi szint problémaköre. A talaj és a levegő is egészen más, mint régen volt. Körülbelül három éve tiltja az Unió a vetőmag csávázást. Ebből óriási bajok lesznek. A csávázással megelőzhetők a vírusos és a gombás betegségek. Megbízható helyről vásárolunk, de mi lesz, ha a mag fele nem kel ki? Ráfizetés! Most 2500 karfiolmagot harmincezer forintért veszünk. Egy paprikamag, minőségtől függően, tíz és hatvan forint közötti áron kapható. S akkor még nem beszéltünk az UV-sugárzásról, ami az utóbbi 5-6 évben kegyetlen. Árnyékolni és naponta többször öntözni kell, különben a növény, pláne a frissen kiültetett palánta elfekszik, kiég. A karfiol, a brokkoli a legérzékenyebb erre. Ha valaki reggel megöntözi, és elmegy dolgozni, este, ha hazaér, egy kánikulai nap végén már nem tud vele mit kezdeni. Hűteni, locsolni kell, napjában háromszor, négyszer is, főleg amíg nincs gyökere, és a levelein keresztül igyekszik felvenni a vizet.

Doszpod Andrásné az árnyékoló háló alatti paprikát mutatja (A szerző felvétele)

‒ Ezek hosszú évek során megszerezhető tapasztalatoknak tűnnek. Egy fiatal kertész, aki most kerül ki az iskolából, alkalmas az önálló gazdálkodásra?
‒ Az alapokat megadja az iskola, de a gyakorlati tapasztalatok a mindennapi munkában szerezhetők meg. Ugyanúgy, mint bármelyik másik szakmában. Meg az is számít, hogy ki, milyen közegben nő fel. Akinek gazdálkodik a családja, előnyben van azzal szemben, aki egy lakótelepről érkezik. Az én nagyapám ismert újkrumplitermelő volt Mözsön. Apám az építőiparban dolgozott, mert az ötvenes-hatvanas években az biztosabb megélhetést jelentett, de mellette kertészkedett és árusított is. Nekem tehát nem volt idegen ez a világ. Viszont pályakezdőként sok újdonságot tanultam a szedresi téeszben. Például azt, hogy a paprikát is lehet metszeni. A folyton növő fajtáknál alkalmazható ez a módszer, ha kiegyenlített termést akarunk elérni. Vagy, hogy a paradicsom is oltható. És az évek során egymásra rakódott a szakmai hírekből, könyvekből, illetve a magunk és a mások kárán szerzett tudás.

‒ Milyenek a kilátások a közeljövőt illetően?
‒ Ködösek. Így 67 évesen már erősen gondolkodom azon, hogy abbahagyom. A palántanevelés drága, a védekezési lehetőségek korlátozottak, az értékesítés bizonytalan. A nyolcvanas években a fogyasztói ár húsz százalékát vették le a boltok, ami maga volt a csoda a termelő számára a mai viszonyokhoz képest, amikor a zöldségkereskedelem száz százalékos haszonkulccsal dolgozik. A visszafejlesztés és a szigorú leszabályozás a jelenlegi munkamódszerem. Palántanevelés és korai árutermelés, ha megéri, aztán szabadföldi gazdálkodás, kéthetenkénti vetéssel, hogy csak annyi teremjen egyszerre, amennyi eladható. Ennyi a terv, és néha egy kis pecázás…

A nagyapja is zöldségtermelő volt

Doszpod András 1955-ben született Szekszárdon. Mözsön nőtt fel, máig ott él. Palánta és zöldségtermesztéssel foglalkozik, feleségével együtt, évtizedek óta. Két felnőtt gyerekük van. A családfő Palánkon szerzett kertész végzettséget 1973-ban. Dolgozni a szedresi téeszben kezdett, ahol hamarosan kertészeti brigádvezető lett. A magángazdálkodásba 1984-ben vágott bele, amikor a főállás otthagyása még nagy rizikónak számított. Ám egyre kedvezőbbé váltak a körülmények, és elérkezett a rendszerváltás, ami után őstermelővé vált.

Felmenői is szerették a kerti munkát. A nagyapja már az 1930-as évektől kezdve zöldségtermelő volt, hetente háromszor járt a tolnai piacra: kedden, pénteken és vasárnap. Az a generáció még főleg krumplival, salátával, fokhagymával és fűszerpaprikával foglalkozott. Aztán jött a tök, a karfiol, a káposzta, a brokkoli, az étkezési paprika, a paradicsom, az uborka és az eladásra szánt palántanevelés. Az utóbbi időben kezdenek beszűkülni a termelési és értékesítési lehetőségek, több régi kertész be is fejezte a munkát a megyében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában