Aggódnak a kajszi termelők, félnek a márciusi fagytól

Több éves tapasztalat az, hogy a természet kiegyenlíti magát, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök. Vagyis arra még nem volt példa, hogy a tél teljesen elmaradt volna, csak éppen nem akkor esett a hó, fagyott a föld, amikor annak az ideje lett volna.

Még az a szerencse, hogy jelenleg az éjszakák viszonylag hűvösek, mondta a szakember, így a talaj még nem melegedett át, és talán a rügyképződés is eltolódik. Ha így maradna, azaz ha enyhe lenne az időjárás még legalább két hétig, az nagyon nagy baj lenne, tette hozzá. 

Egyelőre mély nyugalmi állapotban vannak a gyümölcsfák, úgyhogy még nem kell komoly károsodástól tartani. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke szerint azonban az elkövetkező időszakban – már ha ez hosszabb időn keresztül így marad – előfordulhat, hogy korábban fakadnak a rügyek, és egy később érkező nagy fagy megtizedelheti a termést, olvasható az Infostart oldalán. 

A NAK alelnöke beszélt arról is, hogy nyolc-tíz éve a meleg idő január végéig megmaradt, ezért már február elején nyíltak a virágok a fákon, és nagy kár érte akkor a gyümölcstermesztőket. Szerinte ha hamarosan visszaáll a "normális" téli időjárás, akkor ez még nem okoz olyan gondot, mint ami a későbbiekben jelentkezhet.

Dr. Gabi Géza elmondta, míg egy évtizeddel ezelőtt kelet felől jöttek a fagyot, havat hozó hideghullámok, addig ez mára megváltozott, mediterrán ciklonok váltják egymást. Jól mutatja a változást az is, hogy Tolna vármegyében az elmúlt húsz év decemberi átlaghőmérséklete 1,9 fok volt, tavaly pedig 4,3 fok. Ugyanakkor csapadékból kevés hullott, tavaly 520 milliméternyi esett a vármegyében, a húsz éves átlag pedig 640 milliméter. Mindemellett 55 hőségnap volt a nyáron, és júniusban, júliusban, augusztusban összesen 55 milliméternyi eső hullott.

A mezőgazdaságnak az is kedvező lenne, ha hó takarná a földeket. Az idei nyári aszály megtizedelt mindent, ezért nagy gond lenne, ha nem esne csapadék, mert a talaj vízkészletét az olvadó hó a későbbiekben fenntartaná. Ha nem lesz, akkor száraz tavasz következik. 

A hónak és a hidegnek a szakember szerint más hatása is van: gyéríti a kórokozókat és a kártevőket, ami később a növényvédelmi költségeket csökkentheti. Ha ezek a kártevők nem pusztulnak el, ismét nehezebb gazdálkodási évnek néznek elébe a hazai vállalkozók.

Szászi Lucának Bátaszéken van sárgabarack ültetvénye. Az elmúlt öt évből ha egyszer jól sikerült a termés. A március végén, majd április elején érkező három napos fagy ugyanis idő előtt leszüretelte a barackot. Félő, hogy idén is így lesz. Az orgonabokron már készülődnek a rügyek, és ez sajnos nem jó jel, tette hozzá.

Az elmúlt három évtizedet vizsgálva voltak bőven csúcsok, pozitív és negatív értelemben is, mondta dr. Vörös Géza, szekszárdi agrármérnök. Feljegyzései szerint az eddigi leghidegebb tél 1987 januárjában volt, amikor többször is mínusz 23 fokot mértek, és napközben sem volt melegebb mínusz 12 foknál. Ebben az évben nehezen tavaszodott. Nyáron viszont rekordot döntött a hőség. Az egyik legszélsőségesebb telet viszont 1993-ban jegyezték fel, ekkor januárban az egyik héten mínusz 18 fokot, míg a következő héten plusz 15 fokot mértek.

Utoljára 2012-ben volt igazán kemény a tél, január második fele, illetve a február egész hónapban havas volt, többször közelítette meg a mínusz 20 fokot az éjszakai hideg, majd márciusban hirtelen jött a meleg. A rendkívüli időjárást – legyen az télen, vagy nyáron – mindig jobban megjegyzi az ember. Feljegyezték például, hogy 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy márciusban az alma már dió nagyságúra nőtt, 1327-ben pedig pünkösd napján arattak, és július 25-én kezdődött a szüret. 1902-ben pedig azt írták a szakemberek: megtévedt a természet, hazánk délre tolódott a térképen.