Az energiával takarékoskodni kell a kórházigazgatói irodában is

Mikor a fotó kedvéért felkapcsoltam a villanyt, kiderült, a csillárban is csak a lámpák fele ég, az igazgatói irodában is érvényes a kórház egész területére kiterjesztett energiatakarékossági program. 

– Ez a kérdés most az időszerű, nem pedig a Covid – mondta dr. Németh Csaba főigazgató. – Feszesebben kell gazdálkodnunk, és a lehetőségeinkhez képest jobban oda kell figyelnünk az energiafelhasználásunkra. 

– Tavaly ugyanis az idő múlásával hónapról hónapra csökkent a koronavírus okozta terhelés, és egyre inkább visszaállt a gyógyítás hagyományos rendje. Igaz – folytatta dr. Németh Csaba – a korábban elmaradt, nem sürgős beavatkozásokat is pótolni kell, ez pedig újabb kihívást jelentett a gyógyításban feladatot vállaló munkatársaimnak. Például az ortopédiai osztály működése a járvány két éve alatt 16 hónapon át szünetelt. A legtöbb szakmában megfeszített munkával már sikerült a lemaradásunkat ledolgozni, de még van, ahol akad tennivalónk.

Vizsgálták, s vizsgálják ma is, miként lehet a műtéti kapacitást növelni. Részt vettek a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK, korábban Országos Egészségbiztosítási Pénztár) várólista-csökkentő programjában, amely többletfinanszírozással is segítette a normál kapacitáson felüli műtétek végzését. Itt nemcsak az ortopédia érintett, hanem a sebészet, urológia és a szemészet is. A várakozási idő, mint a főigazgató mondta, a szemműtétek esetén az átlagosnál rövidebb, a többi esetben az országos átlaghoz hasonló. 

– Viszont – és itt kicsit el is komorult a főigazgató arca – az előjegyzett operációk több mint tíz százaléka azért marad el, mert a műtétre behívottak nem érkeznek meg az időpontjukra. Ezért nyomatékosan kér mindenkit, akinek műtéti időpontja van, hogy tényleg csak nyomós indokkal maradjon távol. Ha betegség miatt lehetetlenül el a beavatkozás, akkor természetesen új időpontot egyeztetnek a beteggel.

De ha a műtétek többsége – márpedig így van – azért marad el, mert a betegek meggondolják magukat, vagy elmennek más kórházba, azonban ezt nem jelzik, azzal akadályozzák a szekszárdi gyógyítók munkáját. Ha ebben az ügyben fegyelmezettebbek lennének a betegeink, akkor jelentősen lerövidülne mások várakozási ideje is. A járóbeteg-rendelésben is igyekszünk mindenhol előjegyzési rendszert működtetni. Arra törekszünk, hogy a betegek pontos időpontot kapjanak, ne kelljen várakozniuk, ne legyen tömeg, s ez mindenki számára jó – mondta Németh Csaba.

Újra a megszokott mederben folyik az élet a kórházban, ezt jelzi az is, hogy ismét vannak közös ünnepek és rendezvények. Sokat jelentett a közösségnek, amikor 2021-ben a kórházé lett a Tolna Megyéért díj, és a járvány elleni küzdelemben nyújtott kimagasló tevékenységéért az intézmény több dolgozója részesült Tolna Megye Védelméért Díjban is. Az elmúlt évben ismét megtarthatták a Balassa-napot, amelyen sok dolgozójuk kapott elismerést. Folytatódnak a kórház szervezésében, a megyeszékhelyen zajló, országos jelentőségű tudományos rendezvények is, mint 2022. novemberben a IV. Szekszárdi Hypertonia Napok, idén tavasszal pedig regionális traumatológiai kongresszust rendeznek a kórház traumatológiai és ortopédiai osztályának orvosai. 

Emellett lehet újra tervezni, jövőt építeni, a kórház hajója újra a stratégiai irányban áll: egyebek mellett folytatódik a járóbeteg-ellátás eszközfejlesztése is, amelyre uniós pályázaton 300 millió forintot nyert az intézmény. Ezeknek a szerteágazó, sokféle szakmai területet érintő feladatoknak az irányítását az intézmény felső vezetése közösen végzi. Nem kell magyarázni, mindenki tudja, mit kell csinálni, a menedzsment tagjai úgymond, fél szavakból megértik egymást és teszik a dolgukat. Ez a magától értetődő összefogás, amit az elmúlt évek megpróbáltatásai csak megerősítettek, biztosítja a kórház szervezeti egységeinek összhangját és további működését.

Az ellátás színvonalának növekedését szolgálja – ez egyébként a kormány programja is –, hogy szorosabb kapcsolat épült ki a megye egészségügyi intézményei, így a szekszárdi, bonyhádi és dombóvári kórházak között. Elsőként gazdasági területen, s a kórházak működését kiszolgáló háttérterületek munkájában valósult meg kooperáció, de már a gyógyítás terén is történtek közös lépések, a szekszárdi orvosok segítik a dombóvári kórház munkáját. 

A kérdésre, hogy van-e elég dolgozó a kórházban, a különböző szakterületeken, a főigazgató úgy válaszolt: a folyamatos ellátást tudják biztosítani, igaz, ehhez kell az orvosok, szakápolók elkötelezettsége is. Folyamatosan dolgoznak az utánpótlás megszerzéséért, állásbörzéken vesznek részt, középiskolákban is népszerűsítik az egészségügyi hivatás szépségét. Az orvos- és szakdolgozó-utánpótlás biztosításában és városba hívásában jelentős segítség lesz majd a „Lila épület” felső két szintjén, pályázati forrásból kialakított, 46 lakóegységével 92 férőhelyet biztosító nővérszálló.

Szóba került a paraszolvencia, amely korábban szinte természetes volt, most viszont szigorúan tilos adni és elfogadni is.

Az elmúlt évtizedek alatt beépült az emberek tudatába, hogy adni kellett, vagy legalábbis illett. A főigazgató tapasztalata szerint a kórházi dolgozók hamar tudomásul vették a megváltozott kötelességeket, de felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályt követni akaró doktort is kellemetlen helyzetbe sodorja az a beteg, aki mintegy tukmálja rá az anyagilag megnyilvánuló hálát, esetleg jogtalan előnyt remélve az ajándéktól. – A kórházban ma már mindenki tudja, hogy ez bűncselekmény – mondta.

Beszélik viszont sokan, hogy történt rendőri intézkedés a kórházban, így erről is kérdeztem dr. Németh Csabát.

– Valójában annyi történt, mint arról a rendőrség is hírt adott, hogy egy országos nyomozóhatósági vizsgálat részeként – a sok helyszín egyikeként – itt, a kórházban is ellenőrizték egy orvos által felírt receptek jogosságát, s ennek során intézkedtek – válaszolta. – Tudomásunk szerint az orvosnak nem a kórházi működésével, hanem a magánellátás keretében folytatott tevékenységével kapcsolatban merült fel probléma. Az eset azonban magát a kórházat semmiben nem érinti.

A főigazgató azonban ennél fontosabbnak tartja a kórház fejlesztésével, jövőjének alakításával kapcsolatos munkáikat. Ezekről a tervekről, az elmúlt hetekben, hónapokban szintén szó esett. A közelmúltban Lázár János építési és közlekedési miniszter és Móring József Attila, a Dél-Dunántúli Régió fejlődéséért felelős kormánybiztos Szekszárdon járva, valamint dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, a kórház egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepének erősítéséről tárgyalva egyaránt megerősítették, hogy hamarosan megkezdődik a kórház korszerűsítése. Még a járvány előtt elkészültek az új szülészeti és nőgyógyászati blokk tervei, amely a mostani helikopter-leszállóhelyen épül majd, és össze lesz kötve a kórház gyermekosztályának épületével. Ha ez elkészül, a szülészet jelenlegi helyére költözhet a rendelőintézet, hogy annak helyén egy új, a mainál sokkal korszerűbb épüljön.

Ez a következő évek programja, de ma is sok és sokféle feladatot kell megoldani. Folyamatosan pótolni a járványidőszak okozta lemaradást, közben ésszerű takarékossággal ellensúlyozni az energiaköltségek növekedését. Folyik az EU-pályázaton nyert pénzből a járóbeteg-ellátást javító gépek, eszközök beszerzése, s felkészülnek a későbbi, nagy tervek megvalósítására. A kórház munkáját számos civil kezdeményezés és vállalkozás támogatja önzetlenül. Mindez a központi költségvetésből származó források mellett anyagi segítséget jelent a kórház folyamatos fejlesztésében. A pénzbeli segítség számokban kifejezhető értékén felül kiemelte, hogy a segítő szándék és az egészségügyben folyó munka elismerése komoly lelki támaszt és erőt ad neki és a kórház munkatársainak egyaránt.

Ugyancsak jó a kapcsolat a Pécsi Tudományegyetemmel. Szekszárdra, mint oktatókórházba jönnek a hallgatók az orvostudományi és egészségtudományi karról is. Szintén gyakori, hogy más kórházak különböző szakvizsgára készülő orvosait fogadják szakmai gyakorlat céljából. Jelentős az oktatási tevékenység az ápolási területen is.

A szakemberképzést jól segíti a több száz milliós pályázati forrásból épült és fél éve átadott ún. skill-labor, amelynek 21. századi szimulációs eszközei valósághű körülmények között adnak lehetőséget az elméleti és gyakorlati képzésre, a diagnosztikus, vagy terápiás eljárások és életmentő beavatkozások oktatására.