2023.06.27. 07:00
Hiányzik a kétkezi munkás, pedig dolog lenne bőven
Olyan nagy a munkaerőhiány a hazai kertészeti ágazatban, hogy ma már csaknem akkora gondot okoz, mint az időjárási káresemények, és várhatóan nem lesz több munkaerő a következő évtizedekben sem – ez a véleménye a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak. Tolna vármegyében is nagy szükség lenne kézi munkaerőre, hiszen beérett a meggy, a sárgabarack, hamarosan a dinnye is, zöldmunkázni kellene a szőlőt és a kertészetekben is kellene a szorgalmas dolgozó.
Beérett a sárgabarack, és a meggy is, a jó minőség miatt kézzel kell szedni a gyümölcsöt a fáról.
Fotó: Mártonfai Dénes
A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenység, a teljesen gépesíthető művelés – beleértve a betakarítást is – munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. Sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatási igény.
Beérett a meggy, a sárgabarack, a cseresznye, hamarosan a dinnye is, zöldmunkázni kellene a szőlőt, és a kertészetekben – például Bogyiszló környékén – elkelne a segítség a paprika, paradicsom és más kultúrák szedésénél is. A felsorolt munkák többségét nem lehet géppel pótolni. Meggyet ugyan lehet géppel is szedni, de az a minőség már csak a feldolgozó iparnak felel meg, a zöldségesnek nem. A zöldmunkát a szőlőben viszont egyre többen váltják ki gépekkel.
– Vásároltam egy csonkázógépet, amit a traktoromra szerelve tudok használni a szőlőben. Így legalább tíz ember munkáját váltom ki ezzel. Egyszeri befektetés, de megérni. Azt nem állítom, hogy jobb munkát végez mint a szőlőmunkások, de legalább nem függ senkitől az ember – mondta Csapó Vince, bátaszéki szőlősgazda.
A legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök – például a málna, a szeder vagy a szamóca – igényelnek. Itt rövid idő alatt, nagy intenzitású kézimunkára van szükség, mivel a termés jellege igényli az érett fázisban történő azonnali szüretelést. Éves művelésük 3-6 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.
Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás.
– Van néhány ember akikre évről évre számíthatunk amikor érik a sárgabarack. A szedés nem könnyű munka, mert éppen kánikulai időszakra esik, és a földről is fel kell szedni a lehullott gyümölcsöt, hogy ne tapossuk bele a talajba, amikor a fáról szedjük a piacra való szemeket, mondta Németh Péterné bonyhádi termelő.
Mi napidíjat fizetünk, ez attól függ, hány órát dolgoznak aznap az emberek, óránként 1500 forintot fizettünk tavaly, tartok attól, hogy ez az összeg idén már nem lesz elég ahhoz, hogy eljöjjenek dolgozni.
Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébbálljon – mondta egy ismert szekszárdi borász.
Mennyit lehet keresni idénymunkásként?
A FruitVeb tájékoztatása szerint viszonylag megoszlik a régiónként adott napi bér. Az északkeleti országrészben jellemzően 10-12 ezer forint körül van az idénymunkásoknak adott napi bér, ami havi 22 munkanapra 220-250 ezer forint nettó keresetet jelenthet. Ugyanakkor az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de hallani híreket a 15 ezer forintot akár jócskán meghaladó napi bérekről is.
Hazánkban egyelőre nem jellemző, hogy külföldről jönnének tömegesen dolgozni az agráriumba, az ukrán, román munkaerő inkább Nyugat-Európába megy, ahogyan a magyar is. Valamekkora mértékben jelen vannak Románia erdélyi részén élő magyar vendégmunkások, de nem akkora tömegben, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban
Becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban mintegy 140 ezer ember dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt pedig mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát. Ebből 5-10 ezer főnyi lehet a külföldi (erdélyi, vajdasági, kárpátaljai) vendégmunkás, továbbá már néhány száz fő távol-keleti munkaerő is dolgozik a szektorban, és a vészes munkaerőhiány miatt ez utóbbi egyre jellemzőbb folyamat a FruitVeB terméktanács adatai szerint.
