Tolna vármegye polgárainak közel huszonöt százaléka nyugdíjas

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt év október elseje és november huszonnyolcadika között hajtotta végre hazánk tizenhatodik népszámlálását. Olyan adatokat tettek közzé kedden, amelyek lehetőséget adnak a népesség nagyságának alakulása mögött meghúzódó folyamatok, illetve a közelmúlt lakásépítési aktivitása nyomán kirajzolódó kép értékelésére az ország, a vármegyék és a települések lakásvagyonáról.

Ismertették, hogy múlt év október elsején 9,6 millióan éltek hazánkban, 1,4 millió gyermekkorú, 6,2 millió munkaképes korú, tehát tizenöt és hatvannégy év közötti, valamint közel kétmillió hatvanöt éves és annál idősebb. A települések népességének változása vegyes képet mutat, a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké jellemzően gyarapodott. Összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.

Tolna vármegye lakossága Gyönkön 21,5, Bátán 21,1, Kalaznón 20,9 százalékkal csökkent. Szekszárdon tizenhárom, Bonyhádon 12, 1, Tamásiban 8,6, Pakson 10,1, Tolnán 4,1, Dombóváron pedig 9,7 százalékkal laknak kevesebben, mint korábban. Decsen 2,8, Szakcson 14,7, Tengelicen 12,8, Varsádon 11,1 százalékkal lett kevesebb lakos. 

Kevés településen nőtt a lakosságszám, például Nagyszokolyban 0,7, Györkönyben 3,3, Závodon 0,4, Grábócon három százalékkal. A gyermekkorúak, tizennégy éves korig aránya Tolna vármegye főbb településein: Szekszárdon 12,2, Bonyhádon 12,5, Pakson 14,4, Tamásiban 14,1, Tolnán 15,1, Dombóváron pedig 12,2 százalék. 

Az időskorúak, tehát a hatvanöt éves és annál idősebbek aránya Tolna vármegyében a következőképpen alakult múlt évben: Szekszárdon 26,1, Tolnán 23,9, Dombóváron huszonhat, Pakson huszonkettő, Tamásiban 23,7  és Bonyhádon 26,8 százalékos arányban képviselik magukat. 

A lakásállomány változásáról Tolna vármegyében az alábbi adatokat tették közzé: Tolnán 1,4, Tamásiban 1,3, Pakson három, Szekszárdon 5,3, Dombóváron 5,5 százalékkal bővült, Bonyhádon pedig 0,3 százalékkal csökkent. Az internet elérhetőségekkel kapcsolatos adatok: Szekszárdon 73,9, Tamásiban 70,6, Dombóváron és Tolnán 72,2, Pakson 78,6, Bonyhádon 76,1 százalékot tesz ki a vezetékes internettel ellátott lakások száma.

Például Értény az egyik település, ahol viszonylag kevés az internetelérhetőség, a lakások 38,3 százalékában érhető csak el. 

Országosan a lakásállománnyal kapcsolatban közölték, hogy a múlt évben 4,6 millió lakás volt hazánkban, számuk az előző népszámláláshoz képest százkilencvenezerrel nőtt. A száz lakott lakásra jutó lakók száma kétszázharminchét fő volt.

Az adott lakások kilencvenhét százaléka magánszemélyek tulajdonában volt, az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2,4 százalék volt. A lakott lakások átlagos alapterülete 2022-ben nyolcvankét négyzetméter volt, négy négyzetméterrel nagyobb, mint a 2011. évi népszámláláskor.

A lakott lakások mintegy háromtizede négy vagy annál több szobával rendelkezett, arányuk 2001 óta csaknem megkétszereződött. Az ország lakásainak összetétele egyre inkább az összkomfortos lakások irányába tolódik el. A lakott lakások több mint harmada 1960 és 1980 között épült, közel kétharmaduk téglából - ez a legjellemzőbb falazat minden településtípusban.

A vármegyei jogú városokban a panelból, a kisebb településeken a vályogból készült lakások képezik a második legnagyobb csoportot. A lakott lakások legnagyobb részében központi cirkókazánt alkalmaznak, a távfűtés a nagyvárosok lakótelepit, a helyiségfűtés a kisebb városok, községek lakásait jellemzi elsősorban. 

A múlt évben a leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz volt. Minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy a gázfűtés mellett más fűtőanyagot, leginkább fát is használnak. Tavaly hatvannyolcezer lakásban alkalmaztak hőszivattyús fűtőberendezést, arányuk a fővárosban volt a legmagasabb.

Napelemmel százhatvanötezer, napkollektorral huszonnyolcezer lakás rendelkezik, előfordulásuk a vidéki városokban a leggyakoribb.