Mostantól szigorúbban nézik, hogy a gazdák teljesítik-e a vállalásaikat

Lassan vége az ősznek, befejeződik a munka a fedetlen műhelyben, kinn a földeken. A gazdák, gazdaságok vezetői most a jövőt tervezik, s mint bevezetőjében Vendégh Edit, a Tolna Vármegyei Agrárkamara elnöke mondta, egy nehéz időszak, több olyan év után, amikor eléggé sújtotta az agráriumot az aszály meg az áremelkedés, különösen fontos, hogy minden egyes forintot meg tudjanak fogni a gazdálkodók, hogy eredményes lehessen a következő évük. 

Ezt segítendő, hívták meg a tájékoztatóra, közös beszélgetésre a földek gazdáit, ahol a szakemberek az Agrár Környezetgazdálkodási, valamint az Ökológiai Gazdálkodási programról beszéltek, s szó esett a már kiírt, s a nemsokára megjelenő pályázatokról. Szóltak a feltételekről is, mert ezek ismeretében lehet csak eldönteni, hogy vállalhatják-e a pályázók többlettámogatásért a kötelező feladatokat. 

A tájékoztatók sorát Nagy Viktor, az Agrárminisztérium közös agrárpolitika koordinációért felelős főosztályának osztályvezetője kezdte. Elmondta, hogy most a pályázatok egy kapcsolt stratégiai terv részét képezik, amelyhez a területalapú, meg az ágazati piaci támogatásokhoz a vidékfejlesztési program is tartozik. Ennek a tervnek a keretösszege ötezerháromszáz milliárd forint. Ebből kettőezerkilencszáz milliárdot a vidékfejlesztésre lehet fordítani. 

A kormány 2022-ben hozta azt a döntést, hogy 80 százalékkal emeli a nemzeti kiegészítő finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy vidékfejlesztési támogatások esetében minden egyes uniós euró mellé további hármat hozzátesz az állam. 

Beszélt arról is, hogy a médiumokban többször megjelent olyan hír, hogy nem lesz elég pénz, hogy csökken a terület, csökken az összeg, nem lesz semmire se forrás. Ezért felhívta a figyelmet, hogy ne dőljenek be ezeknek a hamis híreknek. 

Említette az élelmiszeripar számára, a feldolgozó üzemek fejlesztésére, vagy az állattartó telepek megújítására, az öntözésfejlesztésre, meg a kertészeteknek nyújtott támogatásokat, s hozzátette, ott is, és másutt is előfordult túligénylés. Ez viszont legtöbb esetben látszólagos, mert mikor a jogosultságok felmérése, a kérelmek feldolgozása történik, kiderül, hogy elég a rendelkezésre álló keret. 

Nagy Viktor az új pályázatok közül a díszkertészeteknek meghirdetettet említette először. Ilyen korábban nem volt, s október eleje óta másfélezren jelentkeztek, ami bizonyítja, szükség volt rá. Elmondta, támogatja újfent a vidékfejlesztést, településfejlesztést, útfejlesztést is a tárca. Az utóbbinál azt is figyelembe veszik, hogy az új út hány mezőgazdasági termelőt, gazdálkodót tud kiszolgálni. 

Az átfogó tájékoztatást az előadó a részleteket is tartalmazó, képernyőn megjelenő táblázatokkal illusztrálta, amelyet, akár terjesztésre is, felajánlott a konferencia résztvevőinek.

Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara talajügyi tanácsosa arról beszélt, hogy most indulnak az ötéves Agrár Környezetgazdálkodási, valamint az Ökológiai Gazdálkodási Kötelezettségvállalási programok, és ilyenkor kell eldönteniük a gazdálkodóknak, hogy a következő öt évre vállalják ezeket a kötelezettségeket vagy sem. Ezt a fontos döntést kell a következő egy hónap alatt meghozniuk. 

Az Agrár Környezetgazdálkodási pályázatnak szigorú előírásai vannak, az ÖKO támogatást pályázók viszont maguk határozhatják meg, mit vállalnak, viszont azt is öt éven keresztül meg kell valósítaniuk. Ezért pedig a szántóföldön gazdálkodók akár 400, az ültetvényesek pedig 1000 euró támogatást is kaphatnak hektáranként. 

Beszélt arról is, hogy eddig nem szankcionálták szigorúan a követelmények betartását, a gazdálkodók akkor is magkapták a plusz támogatást, ha nem tettek semmit, s mert ez nem ösztönözte őket, mostantól szigorúbban nézik, hogy teljesítik-e vállalásaikat. Azt is elmondta, van két új választható előírás. Egyik a talaj megújító gazdálkodás, mert ez egyre fontosabb, másik pedig, hogy kaphatnak a Natura 2000 szántóterületeken gazdálkodók is plusz összegeket, persze csak akkor, ha vállalják az előírásokat. 

A Magyar Biokultúra Szövetséget is képviselő dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a változásokról beszélt. Hogy az év végével lezárul az ötéves támogatási időszak, s kezdődik az új periódus, amelyben jobban előtérbe kerül az ökogazdálkodás meg a biogazdálkodás. De vannak még néhányan, folytatta, akik nem ismerik ennek igazi lényegét, s hogy milyen követelmények kapcsolódnak támogatásához.

Jövőben növelni kell a biogazdálkodásba bevont területet, s az átálláshoz jelentős anyagi segítséget kaphatnak a gazdák, gazdaságok. Jelenleg a földek hat százalékán folyik biogazdálkodás, célkitűzése Magyarországnak, hogy 2027-ben ez tíz százalék legyen. Említette, hogy az Európa Unió programjában 25 százalék szerepel, ami szerinte kicsit irreális arány. 

A tájékoztatókat kerekasztal beszélgetés követte, s közös vacsorával zárult a tanácskozás.