Életmentő volt a csapadék, de az aszályt csak enyhítette

Egy száraz, forró ősz után januárban 32, februárban 21, márciusban eddig 30 milliméternyi eső hullott. Így az első három hónapban még 80 milliméternyi csapadék hiányzik ahhoz, hogy átlagosnak mondhassuk ezt az időszakot, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrármérnök.

Nagyon kellene még csapadék a szántóföldeknek

Nem beszélve arról, hogy az erős szél és a fagy szinte „elszívta" a vizet a földekből. A Duna vízszintje még sosem volt ilyen alacsony, mint most, nagy tehát a baj, tette hozzá a szakember.

Szilágyi Tibor fiatal gazdálkodó és családja Bátaszék határában rendelkezik termőföldekkel, mint mondta azon a környéken 30 milliméter körüli csapadék hullott. Idén összességében kevesebb eső esett mint tavaly, pedig már akkor is nagy volt az aszály. Mindez elgondolkodtatja a gazdákat, hogy mit érdemes vetni.

– Sajnos a vetésforgót gyökeresen nem tudjuk megváltoztatni, így a kukoricát – mely a legvízigényesebb növény – nem lehet kihagyni, de csökkenteni fogjuk a vetésterületét, napraforgóból viszont többet vetünk. Jelenleg szórjuk a műtrágyát, készítjük elő a tavaszi vetésekhez a magágyat. Az égieknek sajnos nagyon ki vagyunk szolgáltatva, csak remélni merjük, hogy az idei nem lesz annyira aszályos év, mint a tavalyi és a tavalyelőtti volt – mondta a fiatal gazdálkodó.

Kukorica helyett cirok és több napraforgó

Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja kérdésünkre elmondta, az ő körzetükben közel 40 milliméternyi csapadék hullott, szép, csendes esővel. Mivel a vármegyén belül itt van a legnagyobb aszály, örültek ennek az égi áldásnak is. 

– Az őszi vetések, a búza, a repce siralmas állapotban voltak, most kicsit magukhoz tértek. Félő, hogy az idei év is aszályos lesz – a jövőben erre kell készülni –, májusig eltoljuk a kukorica vetését, helyette a cirok és a napraforgó magja kerül majd a földbe – mondta a gazdálkodó.