2025.03.03. 06:30
Közigazgatási bírság: ez jár annak, aki késve fizet
Január elsejétől a felvásárlóknak 30 napon belül ki kell fizetniük a termelőket. Ez a határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél ugyan 2012 óta hatályos előírás volt eddig is, de olyan sokan, és olyan gyakran megszegték, hogy emiatt januártól közigazgatási bírságot vezettek be.
Késedelmes fizetés esetén termelők eddig csak a bírósághoz fordulhattak – január 1-től a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) közvetlenül is büntetheti a késedelmes fizetőt. A közigazgatási bírság mértéke a határidőre meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább egymillió forint, ha a vevő – legyen az felvásárló, feldolgozó vagy forgalmazó – túllépi a törvényben foglalt 30 napos fizetési határidőt.
Fotó: MTI/ Balázs Attila (archív) / Forrás: MTI
Közigazgatási bírságot fizet, aki 30 napon belül nem rendezi a számlát
A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére. Azonban ennek előfeltétele, hogy a termelő az áru átadását követő 15 napon belül átadja a helyesen kiállított számlát a vevő részére. Amennyiben a termelő 15 napon túl adja át a számlát, úgy a vevőnek a helyesen kiállított számla beérkezésétől számított 15 napja van a kifizetésre.
Fennmarad az a korábbi szabály is, hogy a határidőn túli kifizetések esetében késedelmi kamatot is fizetni kell.
Ne legyen kiszolgáltatott a termelő a felvásárlóval szemben
Azokban a szerződésekben, amelyekben folyamatos szállításról állapodnak meg a felek, a fizetési határidő szintén a tárgyhavi teljesítést követő 30. nap, azonban azzal a további feltétellel, hogy a vevő a teljesítési hónapot követő 5. napig a legalább a tárgyhavi teljesítés értékének 30 százalékát megfizeti a termelőnek.
Az Agrárminisztérium ezzel a kisgazdaságok és a termelők piaci pozíciójának erősítéséhez járul hozzá, hiszen azok így kevésbé lesznek kiszolgáltatott helyzetben a felvásárlókkal szemben. A termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően ugyanis gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest.
Tolnában a szőlő- és gyümölcstermelőket érinti leginkább a késedelmes fizetés
Megkérdeztünk néhány Tolna vármegyei gazdálkodót, ők hogyan látják ezt az előírást.
– Mi már évek óta úgy próbáljuk eladni a terményeinket – búzát, kukoricát, olajos magvakat – hogy vagy fizet előleget a felvásárló, vagy nyolc napon belül kifizeti a teljes összeget – mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. Korábban volt arra példa, hogy nem fizetett a felvásárló, de vele többet nem kötöttünk szerződést. Hallani a kisebb gazdálkodók körében, hogy aki irreálisan magas árat ígért annak adták a terményt, de hiába várták az árát. Ma már jellemző, hogy a szántóföldi növénytermesztők óvatosak, azzal kötnek szerződést akit ismernek.
Más a helyzet a gyümölcstermelőknél. Főleg a szőlőtermelő gazdák körében jellemző a kései fizetés a felvásárló részéről.
Csapó Béla, bátaszéki szőlőtermelő elmondta, mivel a gazdák már annak is örülnek, ha a szőlőt valaki átveszi, így nem igen válogathatnak a felvásárlók közül. Az a jellemző, hogy hónapokkal később, de volt arra is példa, hogy hét hónapra fizetett a felvásárló. Örülünk, az új rendeletnek, ha a gazda nem is jelenti be a késés miatt, mert jövőre is elszeretné adni a szőlőjét, de legalább van egy rendelet, amely ezt szabályozza. – tette hozzá.
