2025.03.12. 14:00
Száj- és körömfájás: aggódnak és rettegnek a vármegye állattartói
Lezárnak, óvintézkedéseket tesznek a szarvasmarhatelepek dolgozói és bizakodnak abban, hogy Tolnát elkerüli a betegség. Mindenki ideges, aggódik, hiszen hatalmas anyagi veszteséget generál, ha megjelenik a száj- és körömfájás. Ötven évig mentes volt ez alól hazánk, de március elején egy Győr-Moson-Sopron vármegyei 1400 szarvasmarhát tartó telepen felbukkantak a betegség klasszikus tünetei.
A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette, ezért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását. A száj- és körömfájás továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések léptek életbe.
Forrás: MW/illusztráció
A száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos betegség, nem csak a szarvasmarhát érinti
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat – szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők - érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni – mondta Gamos András paksi nyugdíjas szaktanácsadó, aki korábban a Dunamelléki Termelői Szövetkezet elnöke volt.
– Félnek az állattartók, zárlat van a legtöbb telepen, nem szabad szállítani se sertést, se marhát. Van akinek egy ilyen betegség felütésével 20-30 éves tenyésztői munkája megy kárba. Kérdés az is, mennyi kártérítést kapnak, ha beüt a baj. Igyekszik mindenki minél jobban elszigetelni a telepét. Hazánktól nem fogadnak most egyetlen országban sem marhát, sertést, juhot, bárányt, noha közeledik a húsvét. Hatalmas kárt okoz ez az országnak és az állattartóknak. Több hazai vágóhid is bezárt ideiglenesen – mondta Gamos András.
Utoljára 1973 környékén volt hazánkban száj- és körömfájás, akkor is nagyon szigorú volt a karantén. Emlékszem, volt egy kistermelő, aki megszegte a karantént, ezért levágatták vele az összes állatát és nem kártalanították.
Nagy veszélyt jelentenek a takarmányos- és tejes kocsik ki- be járása a telepről, de még a galambok is, már ott ahol vannak. Ez egy nagyon fertőző vírus, könnyű továbbvinni. Európában utoljára 2021-ben Angliában volt száj- és körömfájás, akkor nagy kártérítést kaptak az ottani gazdák, így volt akinél ugyan nem ütötte fel a fejét a betegség, de mégis erre hivatkozott. Ott pedig, ahol nagyon kicsi a kártérítés, ott meg el akarják titkolni a bajt. Így nagyon megfontoltan kell megállapítani a kártérítés mértékét.
Ha egy istálló kiürül, nem mindig telik meg újra
Dr. Füller Imre, agrármérnök, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének nyugalmazott ügyvezető igazgatója elmondta, minden tenyészet, telep munkatársai a megyében mindent elkövetnek, hogy a betegség ne jelenjen meg Tolnában. A telepeket lezárták, szigorítják a ki- és be közlekedést, folyamatosan fertőtlenítenek. Hatalmas veszteség éri azokat, ahol a száj- és körömfájás felüti a fejét. És sajnos, az a tapasztalat ha egy istálló kiürül, nem mindig telik meg újra. Ennek oka, nehéz a vírust kiírta, illetve a sokszor idősödő állattartó nem lát magában annyi energiát, hogy újrakezdje a vállalkozását.
