Brüsszeli döntés nyomán tarolták le az európai piacot az ukrán termények

Negyven vámkontingenst állapított meg az Európai Unió az Ukrajnával kötött 2014-es társulási megállapodásban, ami nagy részben a helyi mezőgazdasági termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozott. A paktum azért született meg, mert az uniós döntéshozók úgy látták, hogy az Ukrajna területéről beáramló termékek – az általános mezőgazdasági szerkezet és a versenyképesség tekintetében – negatív hatással lehetnek az uniós piacra – emlékeztet elemzésében a mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legnagyobb európai képviselete, a Copa-Cogeca. A cikket a Világgazdaság szemlézte.

Ukrajna az EU teljes piacát elárasztotta 

Ezt az álláspontjukat változtatták meg a brüsszeli bürokraták, akik a 2022-es orosz invázió után úgy döntöttek, ideiglenesen liberalizálják az ukrán kereskedelmet. Az első ilyen döntés az említett év júniusában lépett hatályba, ezt hosszabbították meg előbb 2024, majd nemrég 2025 nyaráig. Az utóbbi hosszabbításkor az akkori folyamatos és kitartó gazdatüntetések nyomására néhány érzékeny termék – például a baromfi, a cukor, a tojás, a méz, a zab és a kukorica – esetében meghatározott küszöbértékek mellett újra vámokat vezettek be. Ez a liberalizáció néhány kulcsfontosságú mezőgazdasági termék esetében az EU piacának teljes elárasztását eredményezte.

A cukorpiac destabilizálódása hosszú távú károkat okoz

A Copa-Cogeca elemzése szerint a cukorpiac destabilizálódása hosszú távú károkat okoz az ágazatnak, hiszen amíg az uniós termelők szigorú szabályozási keretek között működnek, addig az ukrán import nem felel meg a környezetvédelmi és szociális normáknak. Az uniós cukorágazat fenntarthatósága és több ezer európai termelő és gyártó megélhetése továbbra is komoly veszélyben van. 

Letarolták a baromfi- és tojáspiacot

Mint az oldal írja, a tojás esetében a 23 189 tonnás küszöbérték még mindig közel négyszerese a társulási megállapodásban megállapított kereskedelmi kvótának. Továbbá, bár a küszöbértéket már elérték, az ukrán tojásimport folytatódik, mivel a vám megfizetése továbbra is érdekes számukra az alacsonyabb termelési költségek miatt, mert még nem felelnek meg ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az uniós termelők.

Ez azt mutatja, hogy nemcsak a vámkontingenseket kellene újra bevezetni, hanem el kellene gondolkodni bizonyos vámok emelésén vagy az azonos termelési szabványok alkalmazásának feltételén is. Baromfihús esetében az ukrán termelés jellemzői: Ukrajna sokkal alacsonyabb költséggel képes baromfihúst előállítani, mint az uniós termelők. A Copa-Cogeca becslései szerint a versenyképességi különbség 30-40 százalékos.

Ez főként az ágazat koncentrációjával magyarázható, mivel egyetlen vállalat felelős a termelés 70 százalékáért és az export 90 százalékáért. Ezek a cégek gigafarmkomplexumokban termelnek (egy farmon akár 2 millió csirke is lehet), és nagymértékben hozzáférnek a földhöz és a takarmányhoz, ami a csirke termelési költségének 70 százalékát teszi ki. Ezt a versenyképességi különbséget más tényezők is magyarázhatják: enyhébb előírások (különösen a környezetvédelem és az állatjólét terén), a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek révén történő finanszírozáshoz való hozzáférés, alacsonyabb munkaerőköltségek stb.

Brüsszel felülvizsgálhatja döntését – reménykedhetünk?

A felülvizsgált társulási megállapodás meghatározza az Ukrajnával folytatott kereskedelem feltételeit az ország uniós csatlakozásáig. Ezért rendkívül fontos, hogy az Ukrajnával kötött társulási megállapodás felülvizsgálata során figyelembe vegyék az ukrán mezőgazdasági termelés jövőbeli alakulását. Mezőgazdasági szerkezetéből adódóan Ukrajna képes nagyon gyorsan átállítani termelését. Ez azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyek ma még nem tűnnek érzékenynek, néhány éven belül nagyon is azok lehetnek az uniós piac számára.