Borászat

2017.07.23. 19:25

A borászok többségét váratlanul érte az új szabály

Új értékesítési és vásárlási szabályokat vezettek be a borszőlőre, július közepétől. A megkérdezett borászok többségét meglepte az intézkedés.

Mauthner Ilona

A tavalyi alacsony felvásárlási árat szeretnék elkerülni. Képünk illusztráció

Fotó: Mártonfai Dénes

Magyarország Új értékesítési és vásárlási szabályokat vezettek be a borszőlőre, július közepétől az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésmintákat kell alkalmazni. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 100 mázsa feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a mostani szakmaközi intézkedés szerint három módon kell az árat meghatározniuk: szerződésben, nyilvános árajánlatban, vagy képlet alapján – áll a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) friss közleményében. Az intézkedés célja, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat országos szinten rendeződjön, és átlátható, hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyok alakuljanak ki.

A tavalyi alacsony felvásárlási árat szeretnék elkerülni. Képünk illusztráció
Fotós: Mártonfai Dénes

Nagy István bátaszéki szőlőtermelő, aki egyben a bátaszéki hegyközség elnöke is, elmondta, hallott ugyan az intézkedésről, de ezt megvalósíthatatlannak tartja. Az aggályai a következők: augusztus közepéig tudniuk kellene a termelőknek, hogy mennyi szőlőre számíthatnak, vagyis mennyi termett. Ezt ebben az időszakban még senki nem tudja pontosan megmondani. Emiatt a felvásárlási árat sem lehet megjelölni, holott a rendelet szerint augusztus 15-ig el kellene küldeni ezt a HNT felé. A másik kérdése az, hogy a két fél között megkötött megállapodást milyen alapon kéri be egy szervezet. Hogy ki, milyen fizetési feltételeket határoz meg, az csak arra tartozik, aki a szerződést aláírta. A szabályokról – a HNT szerint – február óta zajlott az egyeztetés. Azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Szükség esetén a meglévőt kell kiegészíteniük egy betétlappal, amely tartalmazza az előírt kötelező elemeket.

Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére. A fennmaradó 50 százalékra nyilvános árajánlatot tehetnek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat.

Nyilvános árajánlatában a felvásárló fajtánként vagy fajtacsoportonként, illetve eredetvédelmi kategóriánként hirdethet meg nettó ajánlati árakat, amelyektől a későbbiekben lefelé nem, csak felfelé térhet el. Ezeket a HNT-nek kell elküldeni augusztus 15-éig. Valamennyi beérkezett ajánlat megtekinthető lesz a szakmaközi szervezet honlapján, illetve a hegybíróknál kifüggesztve az irodában. 

Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózisképletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával fajtacsoportonként és régiónként számítják ki a borszőlő felvásárlási árát. A számításnál súlyozva veszik figyelembe az árbefolyásoló tényezőket: többek között a várható termést, a meglévő készletet, az elmúlt évi felvásárlási árakat és a termelési költségeket, az évjárat jellemzőit. Az árprognózist minden évben augusztus elején teszik közzé.

A Gazdasági Versenyhivatal az év elején vizsgálatot kezdett annak kiderítésére, hogy visszaéltek-e gazdasági erőfölényükkel egyes szőlőfelvásárló pincészetek, amikor tavaly ősszel indokolatlanul alacsony árat fizettek a megvásárolt szőlőért. Az ügyet a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa indította el.

Egymást megbecsülve gazdálkodnak

Dúzsi Tamás szekszárdi borász is most hallott először a szabályozásról. Nem tartja jó ötletnek, mint mondta azért, mert sok borász van a borvidéken, többek között ők is ilyenek, akiknek állandó szőlőtermelő partnereik vannak, és akiktől évek óta átveszik a szőlőt. Egymást segítve, egymást megbecsülve gazdálkodnak évről évre, van amikor a szőlőtermelő segít, van amikor a borász. Olyan is volt, amikor zöldmunkába segítettek be, mert a gazdának nem volt se ideje, se pénze rá, de a szőlő érdeke ezt kívánta. Ilyen bizalmi viszonyba nem lehet kívülről beavatkozni, mondta a neves borász. Dúzsi Tamás hozzátette, érti, hogy a szőlőtermelőket akarják megvédeni, de nem biztos, hogy ez a jó megoldás. A történelmi borvidékeken a borászok többségének bejáratott kapcsolataik vannak a szőlőtermelőkkel.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!