A kritikus területeken elrendelték a belvíz elleni védekezést

Több víz érkezik a Sión keresztül a Balatonból, mint amennyi le tud folyni – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. A következő néhány napban ezért további vízszintemelkedésre kell számítani. Ennek oka, hogy februárban az átlagosnál több, míg márciusban közel száz milliméternyi csapadék hullott eddig. Bátán kedden járták be a belvízzel elöntött területek környékét, és II. fokú belvízvédelmi vészhelyzetet rendeltek el – mondta dr. Kohány András, a település jegyzője.

– A katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek is csatlakoztak hozzánk a bátai Holt Duna zsilipnél – mondta a jegyző. Az 1896-ban kiépített szivattyútelep nagyon jól működött, vészhelyzetben bekapcsolták és nem volt belvíz a környékén. Ezt 2000-ben megszüntették, – úgy, hogy a helyiekkel ezt meg sem beszélték – és jóval kisebb kapacitású szivattyúkat működtetnek azóta helyette. Ez pedig nem oldja meg a gondot – tette hozzá a jegyző. Az sem lenne jó megoldás, ha leengednék a Holt-Dunát, mert az ökológiai katasztrófát jelentene és az sem lenne megoldás, ha a zsiliptáblákat kiemelnék. Ez utóbbit egyébként a nagy víznyomás miatt nem is lehet megmozdítani – tette hozzá dr. Kohány András. Báta határában egyébként 6000 hektár körül van a mezőgazdasági területek nagysága, ennek jelentős része került most víz alá.

Víz alatt a legelők

Szakály határában is hasonló a helyzet. Törő Péter a település polgármestere elmondta, lakóingatlan és emberélet nincs veszélyben, de a Kapos árterén lévő legelők, szántók víz alatt vannak. A gazdák tisztában vannak vele, hogy amint engedik le a vizet a Balatonról, úgy telik meg a Kapos folyó is, és sajnos időről időre elönti a területüket. Ilyenkor egy hónap is beletelik, mire rá lehet majd menni a területre. A sárközi településekhez tartozó földterületeken – Sárpilis, Decs, Bátaszék – is jelentős a belvíz, de Sárszentlőrinc és Simontornya környékén is hasonló a helyzet.

Gátat építettek

Összefogott a falu Sárszentlőrincen. Demény Károly polgármester elmondta, a Sió-parton, a falu felőli részen a szántók, legelők víz alatt vannak. Uzd felé a Kisszékelyi árok is kiöntött. A lakóházak nincsenek veszélyben, legfeljebb néhány kert, köszönhető ez annak, hogy négy évvel ezelőtt, amikor hasonló volt a helyzet, akkor a település kiépített egy gátat a legmélyebben fekvő részen, most pedig közel háromezer homokzsákot pakoltak ki. Mindenkire – közmunkásokra, hivatali dolgozókra, a település lakóira – lehetett a munkák során számítani. A vízügyesek, katasztrófavédelem munkatársai folyamatosan ellenőrzik a környéket, a helyiek pedig naponta ötször is ellenőrzik a vízállást. Szerdán reggel jó hírt kaptak, három centit apadt a Sió vízszintje.

Bevételkiesés a gazdáknak

A Sió-csatorna megyei szakaszán II. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve, ennek ellenére a csatorna végén található árvízkapui duzzasztónál kedden 110 centi volt a vízmagasság. A csatorna mentén található több ezer hektárnyi szántót folyamatosan lepi el a csatornából kiszivárgó víz – mondta Komáromi János, nagydorogi gazdálkodó. A Sió vízszintje a művelési szint fölé került, így folyik rá a földekre. Ha a Sió-csatornából a vizet hagynák szabadon kiáramlani, akkor megszűnne ez a lehetetlen helyzet – mondta a gazdálkodó. Komáromi János hozzátette, ha betartották volna a vízügyi szakemberek a Balaton szabályozási előírásait, vagyis nem tartották volna ilyen magasan a vizet a Balatonban, akkor ez a helyzet most nem állt volna elő. Komáromi János szerint a Sió duzzasztása a gazdák ellen hat, és jelentős bevételkiesést okoz.

Elrendelték a készültséget

Sárszentlőrinc polgármestere a település közigazgatási területére vonatkozóan hétfőn II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el.

A Kapos magas vízállása miatt a Tolnanémedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz őrjárásaiban március 8. óta III. fokú belvízvédelmi készültséget tart az igazgatóság. A Kapos felső szakaszán a dombvári és a kurdi őrjárásokban II. fokú, míg a torkolati szakaszon III. fokú készültségi szintnek megfelelő vízállások vannak. A dombóvári és a kurdi őrjárásokban lassú apadás tapasztalható, Pincehelynél a vízállás stagnál.

A Balaton magas vízszintje miatt február 7-én a siófoki vízszintszabályozó zsilip nyitásával elkezdődött a szinten tartó vízeresztés. Emiatt a Tolnanémedi-Siófok belvízvédelmi szakaszon még aznap I. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. A vízeresztés ellenére a tó vízállása továbbra is emelkedett, így a vízeresztés intenzitásának növelésére volt szükség, ezért a védelmi szakaszon a belvízvédelmi készültséget március 14-én III. fokúra emelték. A védelmi szakaszon nyolc mobilszivattyút telepítettek Tolnanémedi, Siójut és Siómaros térségébe. Az övárkokban összegyűlő vízmennyiségtől függ a szivattyúk üzemeltetése.

Felkészítést tartott a bizottság

Védelmi igazgatási és árvízvédelmi felkészítést tartott a napokban a Tolna Megyei Védelmi Bizottság. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a felkészítésen a Járási Helyi Védelmi Bizottsági elnökök és titkárok, a megyei védelmi bizottság katasztrófavédelmi, honvédelmi, támogató, valamint gazdaságmozgósítási és lakosság-ellátási munkacsoportjai vettek részt.

Dr. Balázs Gábor, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese az árvízi védekezésben részt vevő szervezetek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. Metz Ildikó, a megyei védelmi bizottság titkára a védelmi igazgatási feladatokat vette sorra, Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szakaszmérnöke az ár- és belvízvédelmi rendszerekről és készültségi fokozatokról, valamint az aktuális helyzetről adott tájékoztatást.

Sárossy Gábor, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője a Tolna megyei települések veszélyeztetettségére tért ki, majd dr. Németh Lídia, a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője az árvíz utáni fertőtlenítési feladatokról beszélt.