Áttelelnek a bogarak, ezért védekezni kell

Horváth Péter Paks környéki gazdálkodó elmondta, négy őstermelővel közösen gazdálkodnak közel 600 hektáron. Idén úgy tervezik, kihagyják a napraforgót a vetésváltásból, ugyanakkor figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 83 eurós uniós támogatáshoz. Ez a feltétel 2014 szeptemberében lépett életbe, így mára már némi tapasztalattal is rendelkeznek a gazdálkodók.

Horváth Péter elmondta, a múlt évben inkább az ugaroltatás mellett döntöttek, mert a felkínált másodvetésű növények vetése túl bonyolult lett volna.

Dr. Vörös Géza állami szakértő, főtanácsos, a vetésváltás és a zöldítés kapcsán nagy sikerű előadást tartott a növényorvosi szakmai napon, ahol felhívta a figyelmet  a kukoricabogár „töretlen támadására” és az ellene folytatott integrált védekezésre.

– Eddig úgy tudtuk, hogy a vetésváltás megoldja a talajba lerakott kukoricabogár petéi által okozott gondot, hiszen a kukorica elkerüli a következő évben a lárvákkal való találkozást. Ám amióta a zöldítés a területalapú támogatás alapkövetelménye lett, és a korábban lekerülő kultúrák – például a gabonafélék és a repce – után másodvetésben retket, mustárt, olajretket és takarmánykeveréket vetünk, gyökeresen megváltozott a helyzet. Ide húzódnak a kukoricabogarak, és ennek a virágzatán táplálkoznak. Ez már augusztustól megfigyelhető, amikor a száradófélben lévő kukoricát elhagyják. „Aktív repüléssel” megtalálják az épp virágzó növényeket, ahol új táplálékra lelnek, és petéjüket is a talajba rakják. Ez a folyamat egészen október közepéig is eltart – mondta a szakember.

Senkit ne érjen meglepetés tehát, hogyha egy ilyen táblába vetett kukoricában a kukoricabogár-lárvák csúnya kártételt okoznak. Számos ilyen tapasztalat volt már, sok szakember fordult hozzám a kérdéssel, hogyan lehet ez. Hát így – mondta el a szakember. Ez a vándorlás a kukoricabogarak körében már évek óta megfigyelhető. Különféle csapdákkal tudjuk bizonyítani, hogy augusztustól a már száradófélben lévő kukoricát elhagyják, és új táplálékot keresnek.

A zöldítésben nagy problémát okoz az is, hogy nem végezhető növényvédő szeres kezelés. Ezért az egyik megoldás: a kukorica vetésekor kell majd talajfertőtlenítést alkalmazni. A kukoricabetakarítás szeptember és november között zajlik. Ha sikeres volt a védekezés, akkor szép egyenes sorban állnak a kukoricatövek. Ha pedig nem sikerült, akkor összevissza dől az egész állomány. Ha úgy tűnik, hogy egy-egy évben kevesebb a kukoricabogár, nehogy azt higgyük, hogy megúsztuk, mert „töretlenül támad tovább”. Főleg a nedves, mély fekvésű helyeken, vagy ahol az előző évben monokultúrában késői tenyészidejű kukorica volt, ott mindenképpen célszerű a védekezésre felkészülni, és a további óvintézkedéseket megtenni, mondta dr. Vörös Géza.

Kukorica, Tolna megye aranya

Bő két és fél hónap, és vetik a kukoricát a megyénkben a gazdák. Egy átlagos évben százezer hektár körüli az a terület Tolnában, melyen a gazdák kukoricát vetnek, bár ez a mennyiség az utóbbi pár évben egyre csökken. Ennek egyik oka, hogy a kukorica nagyon érzékenyen reagál az aszályra, ami egyre jellemzőbb Tolna megye tavaszi és nyár eleji időjárására. Minden nehézség – legyen az kukoricabogár vagy aszály – ellenére a teremlők többsége ragaszkodik a kukoricához, mert egyrészt ehhez értenek, ehhez a növényhez vannak meg a gépeik (vetőgép, műtrágyaszóró, kombájn), másrészt viszonylag könnyű értékesíteni. Bár az utóbbi évben a felvásárlási ár inkább csökkent, mint emelkedett. Ennek ellenére szinte nincs olyan gazdaság, legyen az pár hektáros vagy több száz hektáros, ahol ne a kukorica lenne a fő növény.