2018.10.16. 07:00
Az nem elég, ha ember van az állat mellett
A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.
Fotó: A szerző felvétele
A cikta juh az ötvenes években majdnem teljesen eltűnt Magyarországról. Kiszorította a finomabb gyapjat adó merinó. Megmentették, s ma a Nagydorog melletti Szenespusztán található a legnagyobb állománya.
A védett terület karbantartását végzi: a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő gyepen legel. A helyi természetvédelmi őr, Szendi József így vázolja a helyzetet: – A török vész utáni elnéptelenedett területekre sváb telepesek érkeztek. Ők hozták be a ciktát, aminek a másik neve: tolna-baranyai sváb juh. Ebből is látható az elsődleges elterjedési körzete. Csakhogy a múlt század elején kiszorította a merinó. Igaz, hogy a ciktát évente kétszer is nyírták, de a gyapja durva, nehezen feldolgozható. Úgyhogy az ötvenes évekre alig maradt valamennyi.
Ide, Nagydorogra gyűjtötték össze az állományt, amit a rendszerváltás után, 1991-ben megvett egy Tisch József nevű gazdálkodó, és a Komárom-Esztergom megyei Vértestolnára szállított. Gyakorlatilag sehol máshol nem volt már ebből a fajtából. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága úgy döntött a 2000-es évek elején, hogy a szenespusztai gyep legeltetését ciktákkal oldja meg. Nehezen bár, de sikerült szerezni ötven anyaállatot és egy kost. Ma már négyszáz anyaállat van, és annak szaporulata. Működik még 4-5 kisebb tenyészet az országban, de a vértestolnai, a gazda halálát követően tönkrement. Érdekes adalék, hogy a cikta időközben ott is eltűnt, ahonnan hozzánk érkezett. Németországba, a közelmúltban Magyarországról telepítették vissza.
A génmegőrzés és a legeltetés. Ez a céljuk a ciktatartóknak. A természetvédelmi őr háromezer hektárt ellenőriz, feladata többek között a védett növények monitoringja és a fajmegőrzés elősegítése. A ciktával egy önellátó majorban és annak környékén foglalkoznak, amiről így beszél:
– A védett gyepet klasszikus módon, legeltetéssel gondozzuk. A téli takarmányt megtermeljük, a nap és szélenergiát helyben hasznosítjuk. Szerencsére találtunk olyan személyt is, aki ért a juhokhoz, szereti és gondozza őket. Mert nem elég, hogy ember van az állat mellett. Pásztor kell! Itt nincs pénteken délután kettőkor fájront, és nem az a kérdés, hogy milyen gyors a net és van-e térerő. Ez a mai fiataloknak nem nagyon ízlő világ. Az utánpótlás, mint sok más régi mesterségnél, nehezen oldható meg.
Fogy az ürge
A szenespusztai védett gyep nem csak a cikták otthona. A Pécs-pogányi repülőtér bővítésekor ideköltöztettek egy nagy ürgeállományt. Kezdetben szépen szaporodtak, mára azonban csökkenő a létszámuk. A fő baj, hogy nem érintkezhetnek más állományokkal. A gyepes területek csökkennek, ebből adódóan az ürgék vészesen fogynak Magyarországon. A művelt területeken nem élnek meg, a mélyszántást és a vegyszerezést nem viselik el. Az elszigetelt gyepeken pedig belterjes mikropopulációk jönnek létre, melyek egy idő elteltével nem igazán életképesek. Az ürge 1982 óta védett, 2012-től fokozottan védett.