2017.12.12. 11:30
A saját értékeket kell vonzóvá tenni a turizmus számára
A Koppány-parti városban tartotta közgyűlését a Magyar Fürdővárosok Szövetsége (MFVSZ).
Fotó: Makovics Kornél
A negyvenegy, gyógyvízzel rendelkező települést tömörítő MFVSZ rendezvényét dr. Gábor Ferenc megyei főjegyző nyitotta meg.
A konferencián többek között elhangzott, a turizmus húzóágazat a gazdaságban, szinte kötelező a jelentős turisztikai attrakciók fejlesztése. A siker érdekében szükséges a népszerűsítést megyei szinten koordinálni – az összes reklám- és marketinglehetőséget felhasználva. Minden település rendelkezik saját értékekkel, de ezt úgy lehet igazán vonzóvá tenni a belföldi és a nemzetközi turizmus számára, ha együtt népszerűsítik ezeket, a tevékenységeket összehangolva.
– A városokat polgármesterek, fürdővezetők, turisztikai szakemberek képviselték. Nemcsak szakmai munkáról beszélgetünk egy ilyen konferencián, tágabb kitekintésben a városok turisztikai életét, problémáit lehetőségeit is át lehet tekinteni – mondta Porga Ferenc polgármester. Erre jó példa, hogy a szövetség és a Széchenyi István Egyetem közös szervezésében induló fürdőturizmus szakközgazdász (BSc) és fürdőturizmus fejlesztő szakirányú továbbképzések indításáról megkezdődtek a tárgyalások az MFVSZ és a felsőoktatású intézmény között.
– A város aktív tagja a szervezetnek. Mindig felmerülnek új ötletek, javaslatok, fontos szerepe van a tapasztalatcserének. Ki milyen módon, milyen marketinggel működteti a fürdőjét. Ezzel kapcsolatos megbeszélések kerülnek a szakmai konferencia napirendi pontjai közé – tette hozzá Porga Ferenc. Az Intelligens Idegenforgalmi Adórendszerről (i-IFA) az önkormányzati adóbevételek emelésére dr. Bajcsy Péter, a Z-IP Zrt. igazgatója tartott előadást. Az aktuális pályázati lehetőségeket Márton Mária ügyvezető elnöki megbízott részletezte. A szövetség 2018-as gazdasági tervét dr. Szabó Zoltán elnök taglalta.
A kistérség hamarosan gazdagabb lesz egy tanuszodával. A Nemzeti Sportközponttal (MNSK) kötendő megállapodás előkészületben van. A közbeszerzési eljárás lezárása után várhatóan jövőre elkezdődhet a kivitelezés.
Húzóágazat lehet az idegenforgalom
A Turizmus Summit 2017 konferencián jelentették be, hogy 828 milliárd forintot fog turizmusfejlesztésre költeni a következő években a kormányzat.
A kabinet 2030-ig 364 ezer főről 450 ezerre nőne a turizmusban dolgozók száma. Budapestet is fejleszteni szeretnék, de a vidéki turisztikai régiók közül kiemelték a Balaton-felvidéket, a Fertő tavat, és az alföldi tanyavidéket. A szakemberek hosszabb távon arra számítanak, hogy a vidékre és a fővárosba érkező vendégek száma hosszú távon közelíteni fog egymáshoz. Az Európai Unió is pályázati lehetőségekkel segíti a turizmus fejlesztését, különlegesség, hogy akár Szerbia és Románia irányába tartó, határokon átnyúló projekteket is támogatnak.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak mintegy tíz százalékát, azaz 2,6 milliárd forintot tudnak az idegenforgalmi viszonyok jobbá tételére költeni. Ez a fenntartható fejlődés egyik forrása lehet.