Egymásnak adják a kilincset a gyermekorvosi rendelőben

– Milyen betegségeknek van most szezonja Tolna megyében?

– Leginkább náthával és hasmenéses, hányásos betegséggel jönnek mostanság hozzánk a rendelőbe – válaszolta dr. Bese Zsuzsanna bonyhádi gyermekorvos. – A szeptemberi iskolakezdés olyan számunkra, mint egy kisebb influenza járvány időszaka. Szeptembertől egészen október közepéig tart, amikor a gyerekek sorba állnak nálunk. Ilyenkor fertőző betegséggel fordulnak hozzánk a legtöbben, hiszen a gyerekek belépnek újra egy nagyobb közösségbe, és adják át egymásnak a betegségeket.

– Meg lehetne ezt előzni valahogyan Ön szerint?

– Talán azzal, ha már a legelső tünet után otthon lehetne tartani a gyerekeket. De a szülők többsége egész nap dolgozik, nincs, aki vigyázzon a gyerekre, ráadásul ha kimarad az iskolából, jelentősen lemaradhat a tananyaggal. Ezért elküldik a suliba, nem piheni ki a betegséget, ugyanazt az életvitelt végzi, amit egészségesen, és sok esetben egy sima megfázásnak komolyabb szövődménye lesz: hörghurut, szamárköhögés, fülfájás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás. Nem beszélve arról, hogy a társait is megfertőzi. A hányásos, hasmenéses betegségeknél pedig végképp fontos lenne, hogy kigyógyuljon belőle, s csak aztán menjen közösségbe, hiszen ezek rendkívül fertőzőek.

– Milyen oltásokat, immunerősítőket javasol megelőzés gyanánt?

– Vitamint minden mennyiségben! A C-vitamint és a Béres-cseppet lehet nagyobb mennyiségben alkalmazni a téli időszakban. A D-vitamin reneszánszát éljük, nem csak a csontfejlődést segíti, a szervezet ellenálló képességét is növeli, ez pedig rendkívül fontos. Az oltások közül én az influenza ellenit szoktam javasolni, de kizárólag annak, aki már betöltötte a harmadik életévét, és rendszeresen közösségbe jár. Emellett a bárányhimlő ellen is érdemes oltatni. Januárban, februárban tetőzik a bárányhimlő szezonja, de ez a betegség az utóbbi években rendkívül szövődményes, ezért érdemes megelőzni az oltással. Mást is tehetünk még az egészség érdekében. Például az osztályteremben gyakran szellőztessenek, és gyakran mossanak kezet a gyerekek. A bőséges folyadékbevitel is nagyon fontos, hogy hidratálják a szervezetüket. A mozgás sem elhanyagolható, sőt! A legfontosabb dolog, hogy a mozgással, sportolással erős szervezetet alakítanak ki, amit nehezebben támadnak meg a betegségek.

– A szezonálisan visszatérő betegségeken túl, ha az elmúlt éveket nézzük, figyelhető meg valamiféle tendencia?

– Az utóbbi években megnövekedett az asztmás, tejfehérjére érzékenyek, lúdtalpas, gerincferdüléses gyerekek száma. Az iskolai szűréseink során feltűnt, hogy sok fiatalnál tapasztaltunk rendellenességet.

– Mi állhat a háttérben?

– Az anyagcsere betegségek kialakulásában az örökletes tényezőkön kívül, nagy szerepet játszik a helyes életmód-táplálkozás-mozgás. Nagyon keveset mozognak a mai fiatalok, az iskolapadban görnyednek egész nap, este pedig a televízió, számítógép előtt ülnek, ez lehet a legtöbb betegség egyik kiinduló pontja.

Amit a védőoltásokról tudni kell

Agyhártyagyulladás: A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Hányás, tarkómerevség, aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas. Az agyhártyagyulladást okozó baktériumok nem minden típusa ellen van védőoltás. Magyarországon a Neisseira Meningitidis fertőző gyulladás az elterjedt, ennek három fajtája van, de csak kettő ellen szoktunk védőoltást javasolni, a B típusúért fizetni kell, de az orvosok mindenképpen ajánlják, a C típusú oltás pedig ingyenes.

Bárányhimlő: Általában jóindulatú betegség. A lakosság 85%-a gyermekkorban átesik rajta, általában 12 éves korig. A szövődményes esetek azonban rendkívüli veszélyt jelentenek. Az 1 év alattiak és a 15 év felettiek körében szignifikánsan magasabb a szövődmény előfordulása. A megfelelő védettség kialakításához egy oltás nem elegendő. Ha valaki bárányhimlős személlyel kerül kontaktusba, az első 72 órában kapott védőoltással még esélye lehet arra, hogy viszonylag enyhe tünetek alakuljanak ki nála.

Influenza: Vírusok által okozott légúti betegség. A legjellemzőbb tünetei: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, általános levertség, fáradékonyság, bár nem minden fertőzöttnél jelentkeznek a felsorolt tünetek. Az influenza egy egyszerű megfázásnál általában súlyosabb betegség. A klinikai kép az egészen enyhétől a rendkívül súlyos tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással és életveszélyes, generalizált szepszissel járó formáig változhat. Ezekért a tünetekért az influenzavírus a felelős, de sokszor a vírusfertőzés által már meggyengített immunrendszert más baktériumok és vírusok is megtámadják. A súlyosabb forma főként időseknél, csecsemőknél és krónikus alapbetegségben (pl. cukor- vagy szívbetegségben) szenvedőknél fordul elő, azonban bármilyen korú, előzőleg egészséges embereknél is jelentkezhet a súlyos, szövődményekkel járó forma. A magas kockázati csoportokba tartozóknak javasolt az évenkénti influenza elleni oltás, mert ez megfelelő védelmet nyújt a számukra. Országonként változó az oltási stratégia, sok országban az időseket és az egyéb kockázati csoportba tartozókat bakteriális tüdőgyulladás ellen is oltják. Ez az oltás is igyenesen hozzáférhető.