Erőszakkal egy vásárlót sem lehet megnyerni

Megyénkben is megszaporodott az albán pékségek száma az elmúlt öt évben. Szekszárdon például kettő is van belőlük. A vásárlók közül van, aki szeret ott vásárolni, van, aki nem kedveli péksüteményeiket. A Nébih a közelmúltban ellenőrizte az albán pékségeket, és ennek tapasztalatairól számoltak be. A hatóság és a megyei szakigazgatási szervek rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. A Nébih tájékoztatása szerint az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés, főként közérdekű bejelentések nyomán.

Az ellenőrzési eredmények alapján nem jelenthető ki általánosan, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének, közölte a Nébih. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke viszont egy közelmúltbeli tájékoztatón azt mondta, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek. Nem tartják be ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásokéi.

Természetesen megkérdeztük több megyei pékség vezetőjét is arról, hogy véleményük szerint az albán pékségek rontják-e a helyi pékségek piaci esélyeit. Kaszparik Károly, a tengelici pékség vezetője, a Magyar Pékszövetség regionális elnöke azt mondta, ő nem akar jogászkodni. Szakmai tisztességről inkább beszélne. Szerinte az albán pékségek egy része nem azzal a kockázattal dolgozik a hazai piacon, mint a helyi sütödék. Ha pedig végrehajtásig fajul egy ellenőrzés, akkor a pékség vezetői egyszerűen eltűnnek. Ugyanakkor a szakember azt is hozzátette, hiába tűzik ki célul, hogy „magyar terméket a magyar asztalra”, ha ebben a fogyasztó nem partner. Erőszakkal egy vásárlót sem lehet megnyerni.

Sok múlik a termék elnevezésén

A Nébih szerint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait csak akkor kötelező alkalmazni, ha az adott élelmiszer-előállító az abban foglalt megnevezéseket használja. Az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, ezért a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő neveket használnak, és például „albán kenyér” helyett „albán buci” megnevezést alkalmaznak. Ha nem a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt terméknevekkel forgalmaznak, akkor ez nem tekinthető jogsértésnek – állapította meg a Nébih.