Jót is hozott az esős, borongós időjárás

Vajon hasznos vagy káros volt ez a lehullott több tíz milliméter csapadék, kérdeztük Kővári László agrárszakembert, aki sok évtizede figyeli, s jegyzi az időjárás alakulását.

– Erre nincs egyértelmű válasz – mondta. – Kicsit rossz is volt, ugyanis néhány napra nehezítette, helyenként akadályozta az aktuális munkákat, a szüretet, a betakarítást, de jó is volt, mert növelte a talaj vízkészletét, s mivel ez már a téli félév csapadékát jelenti, ami raktározódik, kedvező a jövő évre. A növények már nem fejlődnek, nem igényelnek nedvességet, a lehullott eső így a mélyebb rétegek vízkészletét javítja.

Az őszi munkákat pedig csak egy-két napra nehezítette a hét eleji időjárás, a kukoricát betakarító gépek egy nap után már rá tudtak menni a földekre. Hozzátette, a talaj-előkészítéssel, főleg a mélyebben fekvő területeken ugyan még kicsit várni kell, de majd könnyebben és biztonságosan lehet jó magágyat készíteni az őszi kalászosok vetéséhez, mert jó a talaj nedvességtartalma.

A szüretet ott nehezítette az eső, ahol nem lehetett betonúton megközelíteni a területet, azért, mert földúton nehéz lett volna a szőlő szállítása. A minőségen viszont ez nem változtatott már, nem növelte a mennyiséget, s nem csökkent miatta a cukortartalom sem.

Az ültetvények a borvidéken általában egészségesek, így a még kint lévő cabernet és merlot is jól bírta az esőt.

A szeptember is kedvező volt a fürtöknek, mert viszonylag melegek voltak a nappalok, s hidegek az éjszakák. Ugyanis a melegtől, naptól gyarapodott a cukor a szemekben, a hideg viszont csökkentette éjjel annak lebomlását.

Az viszont itt is elmondható, hogy a kedvező minőség a szokásosnál gyengébb mennyiséggel párosult. Ez utóbbit viszont a tavasz és a nyár okozta. A csapadék mennyisége ugyanis elmaradt az 550 milliméteres éves átlagtól, a március és a május pedig hideg volt, ez egyébként a gyümölcsösökben okozott legnagyobb károkat. Az elmaradt hőmennyiséget később a melegebb nyári hónapok pótolták, de a kárt már nem tudták enyhíteni.

A szántóföldi növények sem hozták a szokott termést. A csapadékos július a kukoricára, napraforgóra kedvező volt, de nem mindenütt. Kis távolságokon belül is hatalmas eltérések mutatkoztak. Akadt tábla, ahol a napraforgó tányérjának átmérője közelítette a negyed métert, odébb pedig szinte öklömnyi nagyságú lett. Kukoricánál is előfordult a megyében, hogy az egyik helyen a termés meghaladta a nyolc tonnát, másutt pedig a kettőt sem érte el.

A búzának sem kedvezett az időjárás, a szárazság miatt megszorultak a szemek, a minőség jó, de a sokéves átlagnál kevesebb termett. Kárpótolja valamelyest a gazdákat a jelentősen megemelkedett, és napjainkban is növekvő felvásárlási ár.

A koponyeg.hu előrejelzését nézve a jövő héten kellemes, húsz fok körüli hőmérséklet ígérkezik. A hosszabb távú kilátások szerint november közepéig általában tizenöt fok körül alakul a hőmérséklet napközben.