Fehér karácsonyra vágyunk, de kicsi az esély a havazásra

A jelenlegi számítások szerint kicsi az esély arra, hogy az ünnepen esni fog a hó. Úgy tűnik, idén sem lesz fehér a karácsony, legalábbis megyénkben. Biztos prognózis persze nincs, főleg ilyen távlatból, de az eddigi adatok alapján a december csapadékosnak ígérkezik, a csúcshőmérséklet a kevésbé hideg napokon is valószínűleg 10 fok alatt marad, az éjszakák egy-egy napra akár extrém fagyosak is lehetnek.

Az idokep.hu fehér karácsonnyal kapcsolatos esélylatolgatásának oldalán már megjelent a friss információ, eszerint éppen karácsony környékén enyhül meg az idő, süt ki a nap, és nem sok esély van arra, hogy havazna. A két ünnep között viszont lehűl az idő, és a szilveszterünk, újévünk akár havas is lehet.

A középkorúnál idősebb korosztály gyermekkori emlékeiben valószínűleg több szánkózós, korcsolyázós ünnep rémlik fel, mint a közelmúltból. Dr. Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök évtizedek óta gyűjti az időjárási adatokat. Az elmúlt három évtizedet vizsgálva voltak bőven csúcsok. Feljegyzései szerint az eddigi leghidegebb tél 1987 januárjában volt, amikor többször is –23 fokot mértek, és napközben sem volt melegebb –12 foknál. Abban az évben nehezen tavaszodott. Nyáron viszont rekordot döntött a hőség. Az egyik legszélsőségesebb telet 1993-ban jegyezte fel Vörös Géza, amikor januárban az egyik héten mínusz 18 fokot, míg a következő héten már plusz 15 fokot mért. Igen tartós hideget – fagyos január után még fagyosabb februárt – pedig 1996-ban tapasztalhattunk.

Az elmúlt években többször is előfordult, hogy karácsony hetében hullott a hó, de az ünnepekre elolvadt, illetve januárban esett belőle több. Összességében azonban az a jellemzőbb, hogy a tél enyhe, március vége, április eleje pedig fagyosra vált.

Sokat változott a klíma Európában

A globális felmelegedés nem jelenti azt, hogy többé nem számíthatunk havas karácsonyra, hiszen a jövőben is lesznek hűvösebb, hidegebb évek. Az elmúlt húsz évet vizsgálva a leghidegebb tél Tolna megyében 2003-ban és 2005-ben volt, mindkét évben januárban és februárban is összefüggő hótakaró borította a tájat, és –17 fokot mértek többször is. Ezt követően mindkét évben aszályos, meleg nyarunk volt. Európa klímája nagyjából az 1300-as évek elejétől fordult jelentősen hidegebbre, a 17. században jóval több hó hullott, mint az azt megelőző évszázadokban – nemcsak az állóvizek, de a folyók is olyan mélyen befagy­tak, hogy vásárokat tartottak rajtuk –, a tájat akár több hónapig hótakaró borította. A Közép-Európából származó, majd a keresztény világban elterjedt karácsonyfa-állítás, az ünnepi szokásrend kialakulása ebből a – 19. századig tartó – kis jégkorszaknak nevezett korból ered. A klímakutatások szerint azonban a jövőben egyre kisebb valószínűséggel számíthatunk vastag hótakaróra.