2022.11.04. 07:00
Novemberben nem lesz fagy, december akár havas is lehet
Az év utolsó előtti hónapjában megállapíthatjuk, minden szempontból rendkívüli volt az időjárás. Az elmúlt százhúsz év második legmelegebb nyara van mögöttünk, és úgy tűnik az első fagyokra is még várni kell.
Egyelőre nyoma sincs annak, hogy novembert mutat a naptár (Illusztráció: Shutterstock)
Számtalan hőség- és forrónap, hőhullám keserítette meg a dolgozó emberek életét. Sokan mondták, jó lenne ebből a melegből eltenni télire. Az előrejelzések egyelőre azt mutatják, kitart még az évszakhoz képest meleg idő. Az első fagyokra – nem tartósan – december elején lehet számítani. A 2003-as évet leszámítva a tudósok szerint az idei nyár volt a legforróbb az elmúlt 120 évben. Dr. Gabi Géza szekszárdi agármérnök évtizedek óta gyűjti az időjárási adatokat, így ő is utána nézett a hírnek.
– Valóban az idei nyár volt az egyik legmelegebb Tolna megyében. Talán a 2003-asnál is forróbb volt, mert akkor a tavaszi hónapokban jóval több csapadék hullott, mint az idén, nem volt ekkora az aszály, tehát a körülmények akkor kedvezőbbek voltak – mondta a szakember. Idén januárban 5, februárban 14, márciusban mindössze 26 milliméternyi eső hullott, az átlaghőmérséklet pedig például februárban plusz 6 fok volt.
Az idei nyár annyiban volt rendkívüli, hogy négy száraz év után ért el bennünket a sok hőségnap. Idén júniusban a havi átlaghőmérséklet 23,2, a júliusi 24,6, az augusztusi 24,7 fok volt. A hőségnapok száma – amikor 30 fok felett volt a hőmérséklet – júniusban 12 volt, júliusban 19, augusztusban pedig 20. Három hónap alatt 36 hőhullámos nap volt, ez pedig csúcsnak számít. Szeptemberben viszont a vénasszonyok nyara helyett lehűlt az idő, még a lakások fűtését is el kellett indítani. Némi vigaszt az nyújtott, hogy végre csapadékosabbra fordult az idő, aminek a mezőgazdaságban érintettek örültek.
Októberben visszatért a jó idő, ez kedvezett a születelőknek. És úgy tűnik egyelőre nyoma sincs annak, hogy novembert mutat a naptár. A hőmérséklet két naponként megközelíti a tizennyolc fokot. Igaz, cserébe egyik front váltja a másikat. A dél felől érkező ciklonok hol meleget hoznak, hol pár fok lehűlést. Nagyon megviseli azokat, akik érzékenyek az időjárás változásaira.
Sokan panaszkodtak az elmúlt hetekben fejfájásra, vérnyomás-ingadozásra, szédülésre. Az általunk megkérdezett háziorvos elmondta, az egymást követő frontok, a napközbeni nagy hőingadozás megviseli az egészségeseket is, hát még az időseket és az ízületi betegségben szenvedőket. Egyre több a megfázásos beteg a rendelőkben, sokan a délutáni meleg miatt már reggel is lazábban öltöztek, így könnyen megfáztak.
Milyen lesz a tél, lesz-e hó, mikor jön az első fagy? – kérdezik sokan. Az előrejelzések szerint, fokozatosan hűl le a levegő, de plusz tíz foknál nem nagyon lesz hűvösebb november végéig. December közepétől ígérnek mínuszokat napközben is, kis szerencsével akár hó is eshet. A novemberi hőmérséklet húszéves átlaga 6,7, a tízéves pedig 7,1 fok volt, mondta el dr. Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök.
A gyerekeknek hiányzik a hó, az autósoknak nem
Magyarországon a telek – egy-egy évtől eltekintve – szinte teljesen hómentesek. Ennek a gépjárművezetők örülnek, a gyerekek viszont szomorkodnak. A klímakutatók szerint a hőmérséklet-változás hátterében elsősorban a sarki jégtakaró olvadása áll. Az Északi-sark „lángokban áll”, ahogy egy kutató fogalmazott, természetesen képletesen, ám ez is kifejezi a katasztrófa mértékét.
Sajnos a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki jégpáncél az utóbbi öt évben húsz százalékkal csökkent. Mivel a jégtakaró zsugorodik, ezért egyre kisebb mértékben veri vissza a jég a napsugarakat. A fogyatkozó jégtakaró miatt pedig felborult a tengernyomás rendszere. Ez is az oka annak, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. És ez az oka annak is, hogy dél felől egyre kevesebb csapadékot kapunk, kiszárad a növényzet, nincs párolgás és üvegház hatás sújtja hazánkat.