Milyen nyarunk lesz?

2023.05.18. 11:30

Június közepe forrónak, a július hűvösnek ígérkezik

A fagyosszentek az idén ha mínuszokat nem is, de sok esőt hoztak. Hűvös volt az április is, és eddig a május sem sokszor emlékeztette az embert a kora nyárra. Csütörtökön a reggeli órákban például plusz 11 fokot mutatott a hőmérő Szekszárd belvárosában. Mikor jön végre a meleg, és vajon milyen lesz az idei nyár, kérdezgetik egymástól az emberek. Az előrejelzés szerint június elején ugyan berobban a forróság, de nem lesz tartós. Júliusban pedig egymást váltják a hideg és a melegfrontok.

Mauthner Ilona

Az előrejelzés szerint június elején ugyan berobban a forróság, de nem lesz tartós.

Forrás: MW

Ki ne szeretné tudni, hogy mikor, milyen időjárás várható, főleg a nyári hónapokban?! A meteorológusok arra hívják fel a figyelmet minden alkalommal, hogy csak pár nappal előre lehet biztosat mondani arról, milyen idő várható.

Az idei évben még csak az ötödik hónapnál tartunk, de eddig nem volt szokványos az időjárás. A tél elmaradt, januárban melegebb volt mint márciusban, amikor már vártuk a tavaszt, ami elég változékonyra sikerült áprilisban is. Májusban pedig azt reméltük hamarosan akár a strandok is kinyitnak, de ez csak álom maradt. A lakások hűvösek, több családi házban – ahol erre lehetőség van – még a napokban is fűtöttek.

Ezek után mindenki arra kíváncsi, mikor jön a jó idő? 

Mérvadó meteorológiai portálok egybehangzó álláspontja az, hogy az idei nyár időjárását több mint két évnyi La Niña után idén ismét az El Niño fogja uralni. A La Niña (magyarul kislány) idején az átlagosnál alacsonyabb a globális tengerfelszín-hőmérséklet. Hazánkban száraz nyarak és a tél második felében kemény hidegek jellemzik ezt a periódust. Az El Niño (jelentése kisfiú) években ez fordított, a globális tengerfelszín több fokkal melegebb az átlagosnál, ez pedig Magyarországon szokatlanul enyhe telet, csapadékos tavaszt és az átlagosnál melegebb éveket hoz magával.

Az Amerikai Egyesült Államok Klíma-előrejelző Központjának áprilisi helyzetjelentése szerint egyelőre semleges állapotok uralkodnak a világ időjárásában. Ők is azt prognosztizálják az idei nyárra, hogy felerősödik az El Niño hatás. A jelenség kezdetét május-júniusra teszik.

Van hazai módszer is, amellyel következtetni lehet, mi is vár ránk idén, ez a Luca-naptár, mely népi megfigyelésen alapul.

December 13. napjától (Luca-névnap) december 24-ig, azaz szentestéig kell figyelemmel kísérnünk az időjárási eseményeket. Minden egyes nap feljegyezzük, hogy aznap milyen időnk volt (például száraz, esős, enyhe, fagyos, napos). Luca napja, azaz a Luca-naptár első napja mutatja meg a januári időjárást, az utána következő nap a februárit, és így tovább. Eszerint minden hónap időjárása olyan lesz, mint az annak megfelelő nap időjárása a tizenkét megfigyelt napból. Főként a csapadék mennyiségére tudunk következtetni a tapasztaltakból. A 2021-es Luca-naptár alapján például nagyon száraz évre következtettünk, ami sajnos így is lett, hiszen 2022 nagy részében extrém szárazság sújtotta a földeket.

A 2022-es szerint a tavaszi hónapokra viszont megérkezik a csapadék – így is lett –, míg a nyári hónapok a naptár szerint idén is szárazak lesznek, amit szintén egy száraz ősz követ és egy nagyon enyhe, csapadékos december. Ami azt jelenti, hogy idén sem lesz fehér a karácsony. 

A Luca naptár jóslatával egyezően a tavasz valóban hűvösebb lett, mint a tavalyi volt, ezt majd forró június, és hűvösebb, változékonyabb július követi, az augusztus újra néhány napra kánikulát ígér.

Szélsőséges nyarak mindig voltak 

Sokszor hivatkozunk a klímaváltozásra, és amikor hűvösebbre vált egy-egy hónap, kételkedni kezdenek sokan benne. Pedig a globális felmelegedés nem zajlik egyenletesen, egyes régiók gyorsabban melegednek, mint mások. Jó példa erre Ausztrália, ahol jelenleg 1,4 fokkal van melegebb, mint a huszadik század elején. Évről évre növekszik a kontinens erdőtüzek által sújtott területe a klímaváltozás okozta szárazság miatt.

Tolna vármegyében is voltak nyarak, amelyekre sok év távlatából is emlékszünk, mondta dr. Vörös Géza, agrárszakmérnök. Például 2000 júliusában tartósan két hétig 40 fok körüli hőmérsékletet mértek, 2007-ben, júniusban tizenhat, júliusban huszonegy, augusztusban pedig tizen­nyolc hőségnap volt, és ebben az évben – július 15-én – mérték az eddigi legmelegebbet a megyében (árnyékban, hivatalos mérővel) 42,5 fokot. A tavalyi, akárcsak a 2011-es esztendő, szélsőségekkel tele nyár volt, júliusban tizenkettő, augusztusban tizen­nyolc, szeptemberben tizenegy hőségnappal, de közben nagy lehűlésekkel és nagy viharokkal.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában