Idén medárdos lesz az idő, fülledt, párás, csapadékos

A tavalyi év rendkívüli aszályos időjárása után a gazdálkodók örülnek annak, hogy az égi áldásból idén több jutott. Bár nagyon sok településen túl sok is volt belőle. Megtanultuk a villámárvíz kifejezést, amit meg is tapasztaltak többek között kedden este Kétyen, Zombán, Gunaras körzetében.

Az embereket mindig érdekelte, milyen lesz az időjárás egy vagy több hét múlva, mennyire lesz forró a nyár, mikor esik az eső. Nyilván másként ítéli meg a „jó idő” fogalmát az, aki nyaralni készül, mint az, aki földet művel, és annak a terméséből él, vagy városi emberként bejár dolgozni egy irodába.

Ha az elmúlt tíz évet vesszük górcső alá, akkor kiderül, megyénkben 2000 és 2020 között 5 medárdos (esős) június volt. A megyei növényvédő szolgálat adatai szerint 2001-ben, 2004-ben, 2006-ban, 2008- ban és 2010-ben. Ez utóbbi évben egy hónap alatt 180 milliméternyi eső hullott, és 9 nap volt hőségnap. Száraz, aszályos június 2000-ben, 2003- ban, 2007-ben és 2021-ben volt. Eddig 2003, majd a tavalyi év volt a szárazság csúcstartója, hiszen egész hónapban csak 6 milliméternyi eső hullott, és közben 21 hőségnap volt.

Egy mediterrán ciklon van felettünk, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök. Paks, Zomba Kéty sávban 60 milliméternyi eső hullott, Szekszárdon 21, Bátaszéken, Faddon pedig 5-10 milliméternyi esett. Az átlaghőmérséklet 20 fok, ami nagyon kellemes mind a növényeknek, mind az embereknek. Szépen fejlődtek az elmúlt hetekben a szántóföldi növények, mondta dr. Gabi Géza, az ősszel vetett árpa már sárgul, vagyis megkezdődött az érési szakasz, a kukorica és a napraforgó is sokat nőtt az elmúlt napokban.

Az előrejelzés szerint csütörtökön, azaz Medárd napján, továbbra is nagyon labilis lesz a légkör, ami azt jelenti, bárhol képződhet zápor, zivatar. A következő napokban is esőre, hűvösebb időre lehet számítani. Úgy tűnik, idén medárdos, vagyis csapadékosabb lesz a június.

Medárd egyébként püspök volt a VI. században. Nevéhez szerte Európában időjárási regulák fűződnek, melyek évszázados megfigyeléseknek köszönhetők. Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi.

Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esik majd. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már ismeretes volt Közép-Európában, így hazánkban is.