2025.01.18. 11:30
Jóslatok, amiket ma már jobb, ha meg sem hallunk, mert nem érnek semmit
Hajnalban még fagy, napközben már felmelegedik az idő. Nehéz helyzetbe hozzuk magunkat, ha a népi időjóslás alapján akarjuk a kerti munkákat időzíteni. Piroska napja ugyan régen még biztos támpont lehetett az időjárás előrejelzésre, ma már jobb, ha a radarokra hagyatkozunk. A januári névnaphoz azonban nem csak ez, hanem más hiedelmek is kapcsolódnak.
Szeszélyes lett a januári időjárás. Hajnalban még mínuszok röpködnek, napközben viszont már bőven fagypont feletti értékeket mérünk. Nehéz helyzetbe hozzuk magunkat, ha a népi időjóslások alapján próbáljuk megtervezni a kerti munkákat, hiszen az ismert bölcsességek már nem feltétlenül állják meg a helyüket. Piroska napja, amely régen biztos támpontot adott az időjárás előrejelzésében, ma inkább csak a hagyományőrzés és a nosztalgia része. Azonban a január 18-i névnaphoz nemcsak az időjárással kapcsolatos jóslatok, hanem más érdekesség és hiedelem is kötődik, amit érdemes újra felfedezni.

Piroska napja: az időjárást már nem mondja meg
A Piroska napjához kapcsolódó legismertebb mondás szerint, ha ezen a napon fagyos az idő, akkor még negyven hideg nap várható. Ma azonban az időjárás változékonysága miatt ezekre a jóslatokra nem lehet alapozni. Gabi Géza szekszárdi agrárszakértő szerint ez nem is csoda. – Régen a magyar parasztság évszázadokon keresztül figyelte az időjárás jeleit, és ezek alapján próbálták előrejelezni az elkövetkező időszak időjárását. Gyerekkoromban még stabilabb volt az időjárás, a tél kiszámítható volt, hideg és havas. Az utóbbi körülbelül 15-20 évben a fagyos napok száma folyamatosan csökken. A mínusz 20 fok körüli hidegek teljesen eltűntek, és a leghidegebb napokon is alig ment mínusz 10 fok alá a hőmérséklet az elmúlt években. Ez alapjaiban írja felül a régi népi megfigyeléseket. Manapság inkább az időjárási radarok adhatnak támpontot a pontosabb tervezéshez.
Az agrárszakértő hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás kiemelten átrendezte a korábban stabilnak hitt időjárási ciklusokat. Manapság gyakran látunk olyan teleket, amikor alig esik hó, és a hideg csak néhány napra köszön be. Ezért a Piroska-napi fagy jóslata már inkább érdekesség, mintsem valódi időjárási előrejelzés, tette hozzá.

Piros kendő és gyertyagyújtás
Piroska napja nemcsak az időjárási megfigyelések miatt vált különlegessé, hanem a házasságjóslásról szóló hiedelmek miatt is. Érdekes, és talán a mai ember számára megmosolyogtató is szembesülni azzal a ténnyel, hogy a magyar néphagyományokban szinte minden jeles naphoz tartozik férjjóslás is. Január 18-a sem kivétel ez alól. Ha egy hajdon lány piros kendőt kötött a nyakába ezen a napon, még abban az évben férjhez ment. A somogyi vidékekről származó kiegészítés szerint az ilyen házasság boldog és tartós is volt.
A néphit szerint Piroska napján gyertyát gyújtottak azok, akik gyógyulásra vágytak. A gyertyagyújtás egyfajta kapaszkodó volt a nehéz időkben. Bár a klímaváltozás és a modern technológia felülírta a népi időjóslások pontosságát, a bennük rejlő bölcsesség és szimbolika azonban továbbra is értékes. A Piroska napi szokások, és általában a múlt bölcsességei értéket képviselnek, még ha a világ időközben változott is – zárja gondolatait Gabi Géza.