Az éhségholdjának is nevezik

2025.02.11. 19:30

Februári telihold: misztikus fények, ősi legendák, havas titkok

Igazán különleges elnevezést kapott az év második teliholdja. Az úgynevezett hó- vagy viharhold február 12-én ragyog majd az égen. A különleges természeti jelenség elnevezése az év ezen időszakára jellemző zord időjárási viszonyokra utal.

A hó- vagy viharhold elnevezés az indiánoktól ered, ugyanis általában februárban esik a legtöbb hó. 2025 második teliholdja február 12-én ragyog fel az égen. A vadászat ebben az időszakban nagyon nehézzé vált számukra, ezért egyes indián törzseknél ez a telihold kapta az éhséghold elnevezést is. A februári telihold tehát nemcsak a természeti szépségek kedvelőinek, hanem a csillagászati megfigyelők számára is izgalmas esemény lesz. Ha tehetjük, figyeljük meg ezt a ragyogó teliholdat, és csodáljuk meg a Hold felszínének varázslatos részleteit, ahogy azt Hatházi Gergely is tette február 5-én:

A hó- vagy viharhold idején is megfigyelhetők az Alpok és a Kaukázus hegységek a Holdon
A hó- vagy viharhold idején is megfigyelhetők az Alpok és a Kaukázus hegységek a Holdon
Fotó: Hatházi Gergely

– A derült időnek köszönhetően, különleges felvételt készítettem a Holdunk egy lenyűgöző fázisáról. A Montes Alpes (Holdi Alpok) területénél figyeltem meg a napfelkeltét, amely súroló fényben fürdette a hegyvonulatokat.

A Hold felszínén izgalmas geológiai formációkat figyelhetünk meg. A Vallis Alpes, azaz az Alpesi Völgy szinte kettészeli a hegységet, százhatvan kilométer hosszan elnyúlva, helyenként tizenkét kilométeres szélességgel. Tőle jobbra a monumentális Aristoteles kráter látható, amelynek teraszos falai nyolcvanhét kilométer átmérőjűek és több mint három kilométer mélyek. Alatta a kisebb Eudoxus kráterek is kivehetőek, melyek hatvanhét kilométer átmérőjűek és közel négy kilométer mélyek.

Lenyűgöző látkép a Holdról

A Montes Caucasus (Holdi Kaukázus hegység) szintén látványos formációkat kínál. A kép közepén a Cassini kráter található, amely ötvenhét kilométer átmérőjű, de csupán egy kilométer mély. Bal oldalt, a kép alsó részén az Aristillus és a kisebb Autolycus kráterek helyezkednek el, amelyek még árnyékban vannak, mivel a Nap sugarai még nem érik el a kráterfeneket.

A Mare Imbrium és a Mare Serenitatis, a holdi "lávatengerek" szintén elképesztő látványt nyújtanak, hiszen ezek a bazaltos területek évmilliók alatt alakultak ki.

Ne hagyjuk ki a következő jelenséget sem!

A csillagászati élmények iránt érdeklődőknek érdemes megjegyezni, hogy március 29-én hazánkban egy két százalékos napfogyatkozás is látható lesz, amely ugyan aprócska esemény, de szép lehetőséget biztosít a csillagos ég követőinek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában