A talajmegújító mezőgazdaság enyhítene a bolygó gondjain

„Miért pont én?” „Ezt így nem lehet.” „Így szoktuk.” Dr. Hetesi Zsolt, Döbröközön élő fizikus szerint ez a mondathármas jól jellemzi sokak gondolkodását, és egyben akadálya is a változásnak. Ugyanakkor úgy látja, a rossz példák mellett azért számos jó is akad. A szakember a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, illetve óraadó tanár az ELTE-n. Környezeti-energetikai valamint fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal 2005 óta foglalkozik.

Elmondta, hogy az üvegház hatású gázok mennyisége napjainkra hatvan százalékkal megnőtt az ipari forradalom előtti évszázadokhoz képest. Ennek egyik oka, hogy a fosszilis energiahordozók – mint a szén, a kőolaj, az olajtermékek, a földgáz – az „energiatorta” háromnegyedét teszik ki, ez pedig rendkívül megterheli a légkört. A másik ok, hogy amióta az ember földet művel, azóta szüntelenül irtja az erdőket. Egyrészt alapanyagként használja az ember a fát, másrészt egyre nagyobb területeket von művelésbe. A mérsékelt és a mediterrán égövben az erdők hetven százaléka eltűnt mostanra, illetve az őserdők felét is kivágták. Érintetlen erdő egyébként Magyarországon sincs. A világon 1,4 milliárd hektárnyi területet vontak művelésbe, hazánk termőterülete pedig 4,5 millió hektár.

Mindezen tényezők növelik az átlaghőmérsékletet, ami az utóbbi időkben drasztikusan megugrott, és az elmúlt két évben évente 0,4 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Persze ez nem biztos, hogy tartós, túl rövid két év ahhoz, hogy messzemenő következtetést vonjunk le, ugyanakkor mégis meglepő a gyorsaság – tette hozzá a kutató.

Dr. Hetesi Zsolt arról is beszélt, hogy évente harminchat–harmincnyolc milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki az emberiség. Ez fejenként négy-öt tonnát jelent, és Magyarország is hozza az átlagot, ugyanis hazánkban 4,5 tonna az egy főre jutó kibocsátás.

A szakember szerint elsőként meg kellene állítani a negatív folyamatot, de ez a jelenlegi helyzetben, amikor ilyen nagy arányban támaszkodik a termelés a fosszilis forrásokra, egyelőre lehetetlen. Emellett a természet több ezer éven keresztül képes volt rá, hogy fenntartson egy dinamikus egyensúlyt a légkörben, de az emberiség által kibocsátott többletmennyiséggel már nem bír el, és az a légkörben marad. Másodszor ennek a többletnek a kivonását kellene megoldani.

A talaj szervesanyag-tartalmát helyreállító, legtöbbször szántás nélküli gazdálkodás elterjedésére is szükség lenne, ugyanis a föld forgatása szintén szén-dioxidot juttat a légkörbe. A szántás hatására ugyanis bomlik a talaj humusztartalma, a földek kimerülnek. A talajmegújító mezőgazdasággal – amelynek lényege, hogy a termőföld felszíne állandó takarásban legyen élő növénnyel, vagy szármaradványal, azt gyökerek hálózzák be, szerkezetessége és szervesanyag-tartalma nőjön – gazdaságosabb földművelési formára lehet váltani. Ez ugyanolyan termést eredményez, mint a szántásos módszer, csak közben mindenki jobban jár: a gazda, a természet és nem utolsósorban a bolygó is, hiszen ha mindenütt áttérnének a talajmegújító gazdálkodásra, az évente kibocsátott harmincnyolc milliárd tonna szén-dioxid felét ki lehetne vonni a légkörből. A helyzeten pedig tovább javítana, hogy ahol csak lehetséges, erdősítenének – tette hozzá dr. Hetesi Zsolt.

Azt is megerősítette, Magyarországnak van még hova fejlődnie, de szerencsére történtek már előrelépések. Egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, fiatalodik a járműpark, korszerűsödik az ipar és a mezőgazdaságban is egyre többen választják a talajmegújító gazdálkodást. Az Egyesült Államokban van, aki már harminc éve foglalkozik ezzel, és kiemelkedő eredményeket ér el.

Az időjárásban tapasztalt szélsőségek kapcsán a szakember elmondta, hogy azért részben az úgynevezett sarki körbefutó áramlás zavarai a felelősek, amelyeket a sarki hideg enyhülése, a sarki jégtakaró visszahúzódása okoz. Emiatt például a Kárpát-medencében gyakoribbá válnak a hőhullámok, és bár kevesebb lesz a fagyos napok száma, de azok akár májusban is előfordulhatnak. Emelett ráadásul a nagy hőmérséklet-különbségű légtömegek találkozása nyomán az eddiginél is nagyobb viharok keletkezhetnek. Mindez olyan kiszámíthatatlanságot okoz, amelyre sem a mezőgazdaságban, sem pedig a hétköznapokban nem lehet felkészülni.

Egyénileg is sokat lehet tenni a környezetért

Annak kapcsán, hogy mit tehet az egyén, dr. Hetesi Zsolt a saját és családja példáját hozta. Elmondta, hogy talajmegújító gazdálkodásnak köszönhetően egy évben kétszer annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. De ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor is a magyar átlagnak csak a felét bocsátanák ki, mert megújuló energiaforrásokat használnak, a házuk szigetelt, napelem van a tetőn, szigorúan szelektíven gyűjtik a hulladékot, vidékiként ugyan szükségük van autóra, de az alacsony fogyasztású, és előnyben részesítik a tömegközlekedést. Sok élelmiszert maguk termelnek a családi gazdaságban, ahol a talajmegújítást alkalmazzák, és amit minden évben újabb gyümölcsfákkal gyarapítanak.

A kutató szerint szülőfaluja, Döbrököz jó helyzetben van, hiszen Farkas Edit polgármester nyitott a környezettudatos megoldásokra. A kutató kezdeményezésére gazdaszövetkezetbe tömörültek a község kisebb gazdái, hogy érdekeiket jobban érvényesíthessék és az új gazdálkodási módszerek bevezetésére, új gépek, eszközök vásárlására közösen vállalkozzanak.

Hetesi Zsolt: „Összeomolhat az emberi civilizáció” című cikke ITT olvasható.