Három évet kapott a szír embercsempész

A Szekszárdi Járásbíróság a február 22-én megtartott tárgyaláson bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek azt a szír származású férfit, aki öt illegális bevándorlót szállított Magyarország területén, ezáltál pedig segítséget nyújtott az Ausztriába történő jogellenes átjutáshoz – olvasható a Szekszárdi Törvényszék sajtóközleményében.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott elvállalta egy embercsempészést folytató bűnszervezet tagjainak felkérésére, hogy Magyarországra már illegálisan érkező migráns személyeket Ausztriába szállít. Öt, magukat szír állampolgároknak valló személy korábban embercsempészek útján jutottak el Szíriából Szerbiába, ahol a menekülttáborban eltöltött hosszabb időt követően jogellenesen lépték át a szerb-magyar zöld határt.

Az öt férfi Magyarországon keresztül szintén embercsempészek közreműködésével akart eljutni Ausztriába. Az illegális bevándorlók mobiltelefonon tartották a kapcsolatot egy ismeretlen személlyel, akivel egyeztettek az Ausztriába való eljutás útvonaláról és ennek költségeiről.

Miután az öt férfi 2020. augusztus 10-én hajnalban Magyarországra ért, a megadott ponton találkoztak az értük érkező vádlottal, aki a tulajdonát képező személygépkocsival Magyarországról Ausztriába akarta szállítani a szír menekülteket. A Szekszárdi Rendőrkapitányság Tolnai Rendőrőrsének rendőrei azonban az M6-os autópálya 133 km-szelvényénél, a Fácánkerti pihenőhely közelében ellenőrzés alá vonták a vádlott által vezetett gépjárművet.

Az elsőfokú bíróság a szír embercsempészt 3 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 8 év kiutasításra ítélte. A vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből nem bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, leendő gyermekének születését, megrendült egészségi állapotát, valamint, hogy a cselekményét – tettenérése okán – nem fejezte be. Figyelemmel az enyhítő körülmények jelentős számára a járásbíróság a szabadságvesztés időtartamát a törvényi minimumhoz közeli mértékben állapította meg.

Az ítélet nem emelkedett jogerőre, miután az ügyészség három nap határidőt tartott fenn a nyilatkozattételre, míg a vádlott és védője a bűnszervezetben történő elkövetés mellőzése és a kiszabott büntetés enyhítése iránt fellebbezést jelentettek be.

Borítóképünk illusztráció.