sivító flex, kopácsolás, fúrás, faragás...

2018.07.06. 11:30

Egy építkezéshez a szomszéd részéről is sok türelem kell

A jövőben kiszámíthatóbb lesz, hogy az építtetők mikor lépik át azt a határt, amivel már jogilag is zavarják a szomszédokat, továbbá az is, hogy a zavarás milyen következményekkel jár.

Munkatársunktól, illusztráció: Shutterstock

Kora reggeltől késő estig sivító flex, a betonkeverőt túlharsogó, bizonyára a munkavégzést serkentő lakodalmas zene, folyamatos kopácsolás, fúrás, faragás. Bizony, van ebben bőven része annak, akinek a szomszédságában építkezés zajlik. Természetesen nincs ebben semmi kivetnivaló, de van egy szint, amely fölött már nem lehet tolerálni az ezzel járó kellemetlenségeket.

Gyors fejlődésnek indult a hazai ingatlanpiac az elmúlt években, számos új lakóingatlan és kereskedelmi célú beruházás kezdődött. Jól mutatja ezt, hogy 2017-ben az újonnan átadott lakások száma negyvennégy százalékkal, míg a kiadott építési engedélyeké több mint húsz százalékkal nőtt az előző évihez képest.

A rengeteg építkezés ugyanakkor egyre több jogvitával is jár. A szomszédok gyakran szót emelnek a zavaró hang-, zaj- és más hatások, esetleg károsanyag-kibocsátás miatt. A vita rendszerint hamar jogi útra terelődik. A szomszédok eleinte birtokvédelmi eljárást indítanak a jegyző előtt, valamint az építésügyi hatóságoknál is megpróbálják megakadályozni az építkezést, végül az ügy többnyire a bíróság elé kerül.

A jogszabályok szerint az építtetők kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék. Az építkezésekkel ugyanakkor szükségszerűen együtt jár némi kellemetlenség, ezért fontos tisztázni, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, vagyis meddig mehet el az építtető.

A Kúria tizennégy bíróból, továbbá öt elméleti és gyakorlati szakemberből álló joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatának egységesítése érdekében – tette közzé a Deloitte Legal. A bíróságok – a Kúria iránymutatásával összhangban – várhatóan sokkal inkább egységes szempontrendszer szerint fogják vizsgálni a szomszédok által sérelmezett zavarás jellegét.

Amikor nincs már mit tenni, és véget ér a szomszédság toleranciája

Elterjedt tévhit, miszerint csak este tíz vagy tizenegy óra után számít csendháborításnak a nagy zaj. Jogilag bármilyen zaj, ami megzavarja a közvetlen környéken élők nyugalmát, az csendháborításnak minősül. Ha tehát a szomszédságban lakók életvitelükkel vagy hobbijukkal olyan zajt csapnak, hogy az objektíve akadályozza a lakás otthonként való használatát, az bizony csendháborítás – tájékoztatott dr. Kovács Norbert ügyvéd. Ha a csendháborítást többszöri, személyes felszólítással sem sikerült megakadályozni, és a zaj mértéke akadályozza az éjszakai pihenést, akkor értesíthető a rendőrség. A rendőrséget még telefonon tájékoztatni kell a konkrét esetről és a csendháborítók címéről. Az első alkalommal általában szóban figyelmeztetnek, ám ha a rendőr távozásakor újra felcsendülnek a házibuli vagy más hangos tevékenység zajai, a másodszorra kiérkező rendőr bírságot szabhat ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában