2018.07.13. 17:33
Nő az árbevétel, de a költségek is emelkednek
Az áprilisi adatok összesítése után adta ki a KSH azt a jelentést, mely szerint tizennégy százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az előző év ugyanezen időszakához képest. Tolna megyei szakembereket kérdeztünk a téma kapcsán.
Az ország egészét tekintve növekszik az építőipari beruházások száma. Főleg a lakáspiacon jelentős az élénkülés. Három negatív következménye is van ennek. Egyrészt az anyagárak emelkedése, másrészt a határidők csúszása, harmadrészt a szakemberhiány, szakemberelszívás. A növekedés ettől függetlenül tény. Országos szinten tizennégy százalék körüli.
– A vállalkozás több lábon áll – mondja. – Az építőmesteri üzletágban, a nagygépes üzletágban és az építőanyag-kereskedelem terén is előrelépés történt. De volt honnan előrelépni, hisz az építőipar sokat sínylődött még a 2008–2009-es mélypontot követően is. Érezhető javulás csak 2014-től kezdődött, de 2016, legalábbis nálunk, megint a stagnálás éve volt. Kapacitást kellett leépíteni, s ilyen helyzetben érkezett a beruházási bumm, 2017-től. Mind humán, mind technikai erőforrás tekintetében nehéz helyzetben voltunk, de vettük az akadályt. Megvan a százas nagyságrendű létszámunk; az emberek nagy része sok éve itt dolgozó, megbecsült, jutalmazott törzsgárdatag. Megvan a géppark, szállításra, talajmunkára, megvan a gyártókapacitás, transzport betonra, térkőre, de nagyon észen kell lenni, mert a felfutásnak nem csak az a következménye, hogy növekednek a bevételeink, hanem az is, hogy növekednek a költségeink.
– Vidéken nem ilyen durva a helyzet – mondja –, bár a nagyobb városokban már itt is vadászni kell a minőségi szakemberre. Mi mérnökökkel jól állunk, szakmunkásokkal kevésbé. Szerencse, hogy elsősorban a közműépítésben mozgunk, ami abból a szempontból jó, hogy viszonylag kicsi a kilengés, nagyjából egyenletes a munkaellátottság, mivel ez szinte mind állami beruházás. Ahogy minden nagyobb cég a környéken, úgy mi is az atomerőmű-építés beindulására várunk. Az előmunkálatok valószínűleg már jövőre elkezdődnek – útépítések, egyebek – amelyekbe reméljük, hogy Tolna megyei cégek is beszállhatnak. Mindeközben birkózni kell az anyagellátási problémákkal, készleteket kell tárolni. Sóderhiány, kavicshiány van Magyarországon, és egyes betontermékek ára húsz-huszonöt százalékkal megugrott. Az atomerőműbe pedig be kell majd építeni egymillió köbméter betont…
– Elég rendesen beindultak az építkezések – mondja –, országos és helyi szinten, az állami, a vállalkozói és a magánszférában egyaránt. A pályázási kedv megnőtt, de az önerő biztosításához esetenként hitelfelvételre lenne szükség, amitől, a korábbi rossz tapasztalatok miatt, főleg a kisebb cégek ódzkodnak. A költségek emelkedése is sokakat riaszt. Az építőiparban tavaly 2800 forintos rezsióradíjjal lehetett számolni, mostanra ez négyezer forintra ment fel. Kevés a jó szakember, s akinek nincs konkurense, annyit kér, amennyit akar. A megoldás az lenne itt is, mint az élet más területein: az elvándorlás megakadályozása. A vidék népességmegtartó erejének növelése, a gazdaságilag fejlettebb országok elszívó hatásának csökkentése. Dolgozom a Régiók Bizottságában is. Járjuk Európát, s mindenütt azt látjuk, hogy ez a tendencia. Az Európai Uniónak előbb-utóbb meg kell állítania ezt a folyamatot, meg kell oldania az emberek helyben való boldogulását