Szeretik a pálinkát, de védik a piacot

A Pálinka országkóstolót a múlt hónapban rendezték meg Budapesten. Az Agrárminisztérium és a Pálinka Nemzeti Tanács felhívására negyvennyolc pálinkaháztól összesen háromszázkilenc tétel érkezett. A Pálinka Nemzeti Tanács közleménye szerint a legjobb pálinka díját a harci Brill Pálinkaház Jázmin szőlő pálinkája nyerte el. Ebből az alkalomból kerestük meg Nagy Attilát, aki elmondta, a Brill mai sikereit közel húsz éves munka alapozta meg. A cég 1990-ben szörpgyártásra alakult, hogy miért váltottak át szeszes italokra, erre viccesen azt felelte, közben felnőtt az a nemzedék, akik még gyerekként a szörpöt kedvelték. A viccet félretéve, azért váltottak, mert a szörpfogyasztás szezonális jellegű, ők pedig egész évben szerettek volna dolgozni az üzemükben.

A kilencvenes évek elején gyógynövényekből készítettek párlatokat, akkor ez még nagyon új volt a piacon, majd Nagy Attila elkészítette a maga cefréjéből az első párlatot, a szomszéd pálinkafőzőjén. 2000-ben már részt vettek pálinkáikkal a Kölnben megrendezett élelmiszeripari kiállításon, ahol megismerkedtek egy forgalmazóval. Ekkor még csak a klasszikus – barack, cseresznye, körte, szilva – pálinkákat készítették. A nagy áttörés 2004-ben volt, amikor az unió engedélyezte a pálinka név használatát. Ekkor kezdtek úgynevezett ágyaspálinkát készíteni a harciak. A pálinkában lévő dupla gyümölcstől illatos, ízletes volt a párlat, ami nagyon tetszett a fogyasztóknak.

– Újabb áttörést jelentett, amikor felfedeztük a szekszárdi borvidék csodálatos alapanyagait – mondta Nagy Attila. A merlot és a cabernet törkölyt, amit fahordókban érleltünk tovább. Ezek a pálinkák hozták az első nemzetközi sikereket, tette hozzá.

A különlegességeket 2004 után kezdték el készíteni málnából, eperből, bogyós gyümölcsökből, majd zöldségpárlatokkal is megjelentek a piacon. Minden zöldségből – legyen az cékla, medvehagyma, sütőtök, vagy paprika – lehet párlatot készíteni, melyekben van némi cukor illetve lebontható keményítő, mondta Nagy Attila. Aki már kóstolta ezeket, tudja, mindent lehengerlő ízélményt adnak. Európában egyébként csak ketten – egy német, a Fekete erdő környékén lévő pálinkaház készít még a harciak mellett medvehagyma párlatot.

Hogy mennyire vevők a külföldiek a pálinkákra? Nagy Attila elmondta, Európa országaiban van nagyobb kereslet rá, ennek az is az oka, hogy a konyakot és a whiskys italokat gyártók védik a piacot. Olyan törvényt hoztak a multi cégek jogászai, hogy a pálinkások labdába sem rúghatnak, például törvény írja elő, mennyire alacsony metanol érték lehet az adott szeszes italban, és ennek csak a whisky tud megfelelni. Ez az oka annak, hogy az érdeklődés ellenére sem a Távol-Keleten, sem Amerikában nem tudott elterjedni a pálinka.

Jázmin szőlőből készült a díjnyertes

A cél soha nem az volt, hogy megnyerjünk egy versenyt, mondta Nagy Attila, hanem az, hogy különleges, jó minőségű pálinkát készítsünk és a fogyasztó azzal maximálisan elégedett legyen.

A piacon sokan vannak, és azok is sokan vannak, akik nagyon jók a szakmában. 2010-ben nyerték el először a Magyarország Legjobb Pálinkája címet. Annak a matematikai esélye, hogy ezt a címet még egyszer elnyerik nem sok volt, azt mondták nekik, majd a következő hatvan évben. Nagy meglepetést okozott, hogy 2013-ban birs pálinkájukkal ismét a legjobbak lettek, az pedig, hogy idén, harmadszor is elnyerték a címet, elképesztően nagy siker. Nagy Attila elmondta, a Jázmin szőlőből készített pálinkájukra azért is büszke, mert egy újabb hazai nemesítésű szőlőfajtát tudnak ezzel is népszerűsíteni.