Elkezdődött Bonyhádon a Tarkamarha Fesztivál

A móri ökörsütő, Gárdonyi Ferenc és csapata az ízesítés és alufóliába tekerés után tizenkét órán át sütötték az ökröket. Emellett négyszáz főre készült igen ízletes gulyás is. Az adagok száma az elmúlt években a rendezvény népszerűségével együtt folyamatosan nőtt.

Mint azt dr. Füller Imrétől, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a fesztivál tulajdonképpen a korábbi állategészségügyi tanácskozásokból nőtt ki. Elmondta, hogy a rendszerváltás előtt többször tartottak szakmai fórumokat, aztán ezek abbamaradtak, és érződött a hiányuk. Huszonhárom évvel ezelőtt Kakasdon rendeztek újra az állattenyésztési és állategészségügyi tanácskozást, ennek a színhelye lett aztán Bonyhád. A város ráadásul szeretett volna egy rá jellemző, színvonalas fesztivált, és mert Bonyhádot a magyar tarka, azaz leánykori nevén bonyhádi piros tarka tette ismerté, a tanácskozás országos agrárfórummá, kulturális és szabadidős programokkal színesített Tarkamarha Fesztivállá érett.

mi nem változott, hogy az első napi tanácskozáson az állattenyésztés és -egészségügyi témák kerülnek terítékre. A megbeszélés súlyát jól mutatja, hogy minden alkalommal magas szinten képviselteti magát a szaktárca. Most dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes-államtitkár beszélt az állattenyésztés megerősítését segítő kormányzati intézkedésekről. Hangsúlyos volt az előadásban a Közös Agrárpiaci Reform, és az elsősorban a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tagjaiból álló közönség képet kapott arról, hogy az agrártámogatásokra milyen hatással lehet például a migráció vagy a Brexit.

Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője arra világított rá, hogy nagyon jól érzékelhetően nyílik az agrárolló a növénytermesztés javára, ez pedig nem szerencsés. Horváth József mérnöktanár pedig abszolút szakmai előadásában a szaporodásbiológiai problémák aktuális kérdéseivel, válaszaival foglalkozott.