Ágyútűzzel csaptak le a gyanútlan székelyekre

Az 1764-es madéfalvi veszedelemre emlékeztek a résztvevők múlt vasárnap Bonyhádon, a Székely parkban. Köszöntőjében Potápi Árpád János államtitkár arra hívta fel a figyelmet: azokat az elüldözött székelyeket sem feledik, akiknek egy része Bukovinában öt települést hozott létre, és akiknek leszármazottait 1941-ben az Al-Duna mellé, majd 1945-ben Tolnába, Baranyába és Bács-Kiskunba telepítették.

Csibi József, Madéfalva polgármestere a történelmi hátteret tekintette át. Mária Terézia elrendelte, hogy Székelyföldön császári parancsnokság alatt szerveződjön határőrség. A magyar határokat addig saját hadsereggel védő székelyek a kényszersorozást ősi jogaik elleni merényletnek tekintették. Az ellenállás letörésére Madéfalván a Habsburg haderő mintegy kétszáz embert mészárolt le.

– Ma nem a határvédelem a feladatunk, hanem az, hogy igyekezzünk jól működő helyi gazdaságot felépíteni, és megőrizzük településünket az elnéptelenedéstől – hangsúlyozta Csibi József.

A rendezvényen mintegy százan vettek részt, köztük Madéfalváról, Csernakeresztúrról, Marosludasról, illetve az Al-Duna mellől, Pancsováról, Székelykevéről és Hertelendyfalváról érkezett székelyek. Bonyhádot képviselve Filóné Ferencz Ibolya polgármester