Élménydús előfarsangi rendezvényeken is részt vehettek a kisgyermekes családok

Itt a farsang, áll a bál. Pláne, ha a bölcsődés, óvodás, gyermek még sosem volt jelmezes mulatságon, ezért nem érti, miért kell furcsa ruhát felhúznia és kötelezően jól éreznie magát.

Az intézményi programokon kívül már több lehetősége is van a szekszárdi és környékbeli szülőknek arra, hogy a kisebbeket olyan „előfarsangi” rendezvényre vigyék, amin a családtagok is részt vehetnek, megkönnyítve a picik számára az élmény feldolgozását.

- Sokat jelent, hogy itt lehetek és elmondhatom a kisfiamnak, mi zajlik körülötte. Nem volt bölcsődés, az idei az első éve az oviban; nem igazán érti még, miért van mindenki jelmezben – meséli egy anyuka a Futrinka játszóház farsangján. – Először, bevallom, úgy tűnt, hogy idejekorán, sírással végződik a mai program, mert a kisfiam nem szerette volna felvenni a ruhát, amit az alkalomra választottunk, de amikor meglátta a többi gyereket önfeledten ugrálni, hamar kedvet kapott, hagyta magát beöltöztetni és boldogan szaladt közéjük.

Az esetleges negatív élmények elkerülése miatt jött a Kiss család a játszóházi farsangra:

- Ez azok számára kiváló lehetőség, akik szeretnének a pici mellett lenni, mikor új dolog történik vele – magyarázza az eseményen kislányával résztvevő Anna. – Zoé még csak másfél éves, félénk, ijedős; nem tudom, hogy fogja fogadni a bölcsődés farsangot. Szeptember óta bölcsis, de nem szokta még meg teljesen a közösséget, nincsenek „barátai”. Itt viszont én is részt vehetek a rendezvényen; a lányommal együtt élhetem át az első farsangját, saját szememmel láthatom a reakcióit, és ez megnyugtat; könnyebb szívvel engedem majd bölcsődébe aznap, ha látom, hogy itt fel tud oldódni.

A nagyobbak számára viszont már nem új esemény, hanem plusz móka a „dupla” farsang:

- Hanna odavan a pónikért és unikornisokért; nem is volt kérdés, hogy egyszarvúnak szeretne öltözni idén. Mióta kiválasztottuk a jelmezt, otthon is alig tudom leparancsolni róla, hogy legalább az óvodai eseményig ne szakítsa el; sokszor ebben is akar aludni, így nagy örömmel értesültem a délutáni mulatságról – meséli Mónika, aki azt is hozzátette, hogy különösen örül az olyan családbarát programoknak, ahol több korosztály igényeit is figyelembe tudják venni. Ők az 5 éves kislányuk mellett kisfiukat, a 8 hónapos Balázst is magukkal tudták vinni. – Amíg Hanna fényképezkedett, a többiekkel táncolt és nassolt, addig Bazsival külön játszószobában tudtam foglalkozni, mégis közel voltunk Hannához is.

Vera – többekhez hasonlóan – a férjével érkezett; beszélgetésünk során azt is említette, hogy nekik nagyon fontos, hogy a gyerekek az apukájukkal közösen is megélhessenek ilyen programokat, mivel erre ritkán van lehetőség; kevés alkalom akad, amikor mindkét szülő és/vagy a különböző korcsoportba tartozó testvérek egy helyen „bulizhatnak”.

A Futrinkában a 0-6 éves korosztálynak délután/este tartották a farsangi mulatságot február elején, de akadnak hasonló programok kisebbeknek délelőtt is – ilyen volt például a Bóbita programja február 20-án. A kicsiket zenés-táncos-játékos rendezvénnyel várták mindkét helyszínen; a picit idősebb korosztálynak már kézműves foglalkozásokat is előkészítettek: ők álarcot rajzolhattak, színezhettek, előre elkészített maszkban fotózkodhattak és „minidiscoban” táncolhattak.

Fontos a korai felkészítés a pozitív élményhez

Témer Annamária bölcsődevezetőt arról kérdeztük, náluk hogyan zajlik a farsang; miként élik meg a picik az első maszkabált, mivel hangolják rá az apróságokat a különleges napra.

- Mindenképpen pozitívan jellemezném a farsangot és az azt megelőző felkészülést. Már ebben a korban is sokat számít az előkészítő időszak, mert ezzel érhető el, hogy a gyerekek élményként éljék meg az ünnepet. Ezért nálunk a farsangozás nem csak egy napból áll; a jelmezes délelőttöt megelőzően megismertetjük a gyerekekkel néphagyományokat és szokásokat; a télűzés-tavaszvárás énekkel, mesével, kézműves foglakozásokkal lesz színes. Ezek mind a közös­ségi érzést, a vala­hová tar­to­zás fogal­mát és a kul­tu­rá­lis iden­ti­tás kiala­ku­lá­sát segí­tik már ebben a korban is. Segít a későbbiekben, ha a népszokásokkal és hagyományokkal történő játékos megismertetés már kisgyermekkorban elkezdődik. Az ünnepek érzelmi biztonságot adnak, a gyermeki lélek az érzelmek, vágyak és álmok világa, ahol bármi megtörténhet és ehhez a farsangi jelmezöltés nagyon jól igazodik.

Témer Annamária azt is elmesélte, mivel tudják segíteni azokat a gyerekeket, akik esetleg megijednek, félnek, nem akarnak jelmezbe bújni: – Mivel a hangulat felfokozott, a gyerekek erős érzelmekkel élik meg ezt a napot, gyakran előfordul, hogy nem szeretnék felvenni a jelmezt, az öltözésnél sírva fakadnak, tiltakoznak. Természetesen nem szabad erőltetni, nem is szoktuk, kedves rábeszéléssel és játékosan próbáljuk rávenni őket, hogy jelmezzel ünnepeljenek. A gyerekek reakciója gyorsan megváltoztatható, ha látják, a többiek is jelmezben vannak, és nagyon jól érzik magukat: így játszanak és táncolnak. Az előkészületeket már hetekkel a farsangi délelőtt előtt megkezdjük, az azt megelőző napon közösen díszítünk, beszélgetünk a jelmezeikről, így a fokozatosság elvét alkalmazva a farsangi délelőtt nem váratlan és ismeretlen esemény a gyermekek számára.

Arra a kérdésre, hogy fontos-e a szülői jelenlét és támogatás a kicsik számára, Témer Annamária arról számolt be, hogy noha a szülők végig jelen lehetnek náluk a farsangon, sőt, általában ők öltöztetik be a gyermekeiket érkezéskor, általánosságban mégis azt tapasztalják, hogy a szülők részvételét a gyerekek nem igénylik; az ünnep csak a gyerekekről szól, a szülők ritkán vesznek részt rajta. Jellemzően addig tart az ellenkezés, amíg anya vagy apa jelen van; a szülők távozása után viszont megnyugodva, a nevelők segítségével könnyebben beöltöznek a bölcsisek. A Micimackó bölcsőde a farsangi délelőttön teljes személyzettel várja a gyermekeket, így lehetőségük van videófelvételek készítésére is, mely egy kicsit jobban megmutatja a szülők és rokonok számára, hogy milyen hangulatban is telt a bálozás.

Felmerülhet a kérdés, hogy szülőként hogyan könnyíthetjük meg gyermekeink számára a farsangra való ráhangolódást. Témer Annamária meglátása szerint a kicsik legtöbbször a fejükre helyezett díszektől, kiegészítőktől, fejfedőktől vonakodnak, így célszerű a jelmez kiválasztásánál figyelni arra, hogy az kényelmes legyen, ne legyen rajta sok tartozék, a napi játékhoz is megfelelő legyen.

Figyelembe kell venni a gyermek életkorát, fejlettségét, egyéniségét

A bölcsődés korú gyermekeknek nincs még olyan elvonatkoztatási képessége és én-tudata, mint az idősebbeknek; az első-második farsangon még általában nem értik, miért kell maskarába bújni, illetve mi a jó ebben; nem biztos, hogy azonosulni tudnak a megszemélyesített mesehőssel vagy figurával; számukra még összemosódik mese és valóság. Király Gabriella klinikai szakpszichológus, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ezért előfordulhat, hogy nem csak a jelmez miatt érzik magukat kellemetlenül a picik, hanem meg is ijedhetnek maszkba/álarcba bújt társaiktól.

Kiemelte, hogy ennek a korosztálynak a legfontosabb a stabilitás és a biztonság – az adja meg számukra a biztonságérzetet, ha olyanok vannak mellettük/velük, akiket ismernek, akikben bíznak. Ezek általában a szülők, így mindenképpen jót teszünk azzal, ha elkísérjük gyermekünket a farsangra. A bölcsődei közeget már ismerő, ahhoz már hozzászokott gyermekek számára természetesen a nevelőnő és a társak is jelenthetik ezt a stabil pontot. Mivel azonban minden gyermek más, ha ők maguk még nem tudják kifejezni a véleményüket, akkor a szülők felelőssége mérlegelni, érett-e már a gyermek ilyen programra. Király Gabriella hangsúlyosnak tartja, hogy ha mindenképpen szeretnénk, hogy csemeténk farsangon vegyen részt, akkor biztosítsuk, hogy ezt ismerős közegben élje át olyanok társaságában, akik biztonságot jelentenek neki. Szorongást és rossz élményt okozhat, ha a megszokottól eltérő külsejű emberekkel találkozik a kicsi – bizonyára sokan átélték például, hogy gyermekük otthon már csak attól is megrémült, ha apát borotvahabbal az arcán, vagy anyát új frizurával látta. Király Gabriella azt tanácsolja, hogy – lehetőség szerint – bízzuk a gyermekre, szeretne-e jelmezt ölteni és részt venni a mulatságon; ha kétségeink vannak vagy bizonytalanságot látunk a gyermeken, semmiképpen se erőltessük, nyugodtan hagyjuk ki a programot; elégséges, ha csak óvodában vagy akár csak az iskolában ismerkedik meg gyermekünk a farsangi hagyományokkal.