Ady Endréről szólt az előadás

A népfőiskolán dr. Baranyai Eszter megyei aljegyző a költő halálának századik évfordulóján Ady címmel tartott előadást Kölesden. Elmondta, hogy mint magyartanár, költészetét és személyiségét is kedveli, de a költő irodalomtörténeti szempontból szintén megkerülhetetlen. Lényegében dr. Baranyai Eszter szerint elő­adásának igazi címe „Az én Adym” lehetne.

Mint azt a közéleti.hu írja, a népfőiskolások korrajzot is kaptak, hallhattak Pest és Buda egyesítéséről, a korabeli építészetről, a társadalmi ellentétek kialakulásáról, a falu és város ellentétéről, a sztrájkokról, a társadalmi átalakulásról, Bartók-, Kodály munkásságáról, majd Ady életútjáról. Megismerték családját, szó esett iskoláiról, a Lédához fűződő szerelemről, párizsi útjairól, a megjelenő „Új versek” kötetről. Hallottak a megosztó személyiség elszigetelődéséről, a Nyugat című folyóirat szerepéről, de bekukkanthattak a korabeli kávéházak életébe is, amelyek az akkori irodalmi élet fontos színterei voltak. Hallottak az istenes, a magyarság és a Csinszka-versekről, és megtudták, hogy a költő a „Nyugat” első nemzedékéhez tartozott. Hallottak a Móriczhoz és Babitshoz fűződő barátságról. Megismerték Erdélyhez való kötődését, az 1916-os hadüzenet és az 1918-as vereség hatását. Dr. Baranyai Eszter beszélt arról, hogy az anyagi gondokkal küzdő Ady egészsége megromlott, Léda után Boncza Bertával, azaz Csinszkával bontakozott ki szerelem, akit feleségül is vett. Vele Pesten éltek, Ady 1919. januárjában halt meg. A nemzet halottjaként Budapesten temették el.