Világirodalmi áttekintést adott a legjobbakról az előadó

– Mi a humor? – tette fel a kérdést az előadó. A nevetés ösztönös emberi képesség; még a siket és vak csecsemők is mosolyognak. A nevetés nemcsak érzelemkifejező eszköz, hanem kommunikációs forma is. Kulturálisan szabályozott dolog, ennek eredményeként a felnőttek sokkal kevesebbet nevetnek a gyermekeknél.

A nevetés manipulációs eszköz is lehet. Egy mosoly falakat dönthet le, jéghegyeket olvaszthat meg.

A humornak még az egészséghez is köze van, amit mutat a bohócdoktorok példája, akik tevékenysége gyümölcseként a betegek gyorsabban gyógyulnak. Hippokratész ókori görög orvos tekinthető a humorálpatológia atyjának; a humorálpatológia az az ókori felfogás, amely minden betegséget a testnedvek összetételére vezet vissza. A humor nedvet jelent.

Neichl Nóra definíciója szerint az élet nehézségein jóakaratúan, de felülemelkedően mosolygó ember attitűdje a humor.

Az ókori Arisztophanész és Plautus jeles komédiaszerzők voltak. A középkori vallásos irodalomnak ellenben nem a humor a hívószava. A reneszánsz már humorosabb, amit Miguel de Cervantes és William Shakespeare neve is fémjelez. A későbbi klasszikusok közül Molière, Jonathan Swift és George Bernard Shaw kerültek említésre mint a humor nagyágyúi.

Karinthy reklámot csinált

Noha a huszadik század első felének Nyugat folyóirata egy újfajta ízlést igyekezett hirdetni, a vicceléstől tartózkodott. Sok szerző azonban azzal került be a köztudatba, hogy Karinthy Frigyes parodizálta őket Így írtok ti című művében. Mondhatni, jó reklámot csinált e költőknek. Komolyan vették az Így írtok tit, az ugyancsak parodizált Babits Mihály is elismeréssel szólt a Karinthy-műről, mondta el Neichl Nóra. Az előadás a Harmadik Kor Egyeteme sorozat része volt, amely a harmadik korú lakosság számára kínál tudományos és kulturális programot. A sorozat a PTE KPVK és Szekszárd Város Önkormányzata együttműködésében indult útjára.