2020.01.11. 09:30
Dombóvár emlékezett a szörnyű vérengzésre
Fotó: Beküldött kép
A madéfalvi vérengzés áldozataira január 7-én este emlékezett az idén tízéves székely egyesület. A Dombóvári Székely Kör 2010 elején alakult, és azóta minden évben gyertyát gyújtanak őseikre emlékezve.
A felkelők, akik elsősorban a katonaköteles férfiak szabadságjogainak megsértése ellen tiltakoztak, Madéfalván 1764. január 6-án este népgyűlést tartottak. Mária Terézia katonái – a feljegyzések szerint 1300 lovas és gyalogos katona – két ágyúval felszerelkezve körülzárták a települést. Másnap hajnalban ágyútüzet zúdítottak az alvókra, a falut felgyújtották, és a menekülőket lekaszabolták.
Ez a vérengzés volt a kezdete a székely nép mai napig tartó szétszóródásának a nagyvilágban. Kevés népcsoport létezik, amelynek olyan pontosan meghatározható lenne a születésének pillanata, mint a bukovinai székelyeké. Az egykori székely határőrvidék népéből, Csíkszék, Háromszék és Udvarhelyszék falvaiból szakadtak ki a XVIII. században mindazok, akik a vérengzés során elmenekültek a Kárpátok hágóin keresztül Moldvába. Itt már a XIV. századtól folyamatosan éltek magyarok. Szívesen fogadták székely testvéreiket, megélhetést, és védelmet biztosítottak számukra. Hadik András gróf nevéhez fűződik az összesen 2687 fő Bukovinába telepítése 1776 és 1778 között, akik közül nem mindenki volt székely, de egy sajátos arculatú etnikum, a bukovinai székelység született. (Forrás: Kóka Rozália: Bukovina, Bukovina...)