Tudást, közösséget, értéket akarnak adni a hallgatóknak

– Melyek a kollégium bővítésének főbb feladatai?

– Több ezer egyetemi és középiskolás diák számára szervezünk képzési programokat – mondta Szepesi Balázs. – A Mol és Richter részvényeinek tíz százalékát kapta meg a Collegium alapítványa a magyar államtól. Ennek hozamából az egyetemektől független, az ország és a külhoni közösségek központjaiban működő tehetséggondozó hálózatot építünk. Kollégiumokat nyitunk a Kárpát-medence egyetemi városaiban. Saját tanári kara lesz a kollégiumnak, kutatóműhelyeket szervezünk. Az ország egyik legszínvonalasabb és legfontosabb szellemi műhelyévé szeretnénk fejlődni, felkészült vezetőket és hasznos tudást adni Magyarországnak. Egyrészt akkor jut többre az ország, ha többet tudnak, ha elkötelezettebbek a közösség iránt azok, akik a vállalatokat, szellemi műhelyeket irányítják, a közéletet szervezik. Másrészt akkor tudunk jó választ adni saját kérdéseinkre, ha van elég tudásunk és bátorságunk, hogy ne csak a máshol használt sémákat másoljuk. Megkaptuk az anyagi alapot és a szabadságot, hogy ne csak a már meglévőt működtessük tovább, hanem valami újat hozzunk létre. Nagy felelősség ez, ritkán adódik ilyen feladat.

– Hogyan fognak hozzá?

– Az MCC több mint húsz­éves intézmény, megvannak a hagyományok, amire alapozhatunk. Mire az építkezés befejeződik, több mint tízezer diák tartozik majd a közösséghez és vehet részt ingyenes programjainkon. A kollégium nem képez, hanem nevel. Olyan vezetőket szeretnénk nevelni, akik amellett, hogy sokat tudnak, egyszerre vezeti őket a tisztesség, a minőség, a továbblépés vágya és a hazaszeretet. A hagyományos elitképző kollégiumok, a népi kollégiumok, a szakkollégiumi mozgalom hagyományait fejlesztjük tovább. Egyszerre szeretnénk tudást, közösséget és értékrendi alapokat adni. Fontos, hogy a Collegium nemcsak oktatási intézmény, hanem szellemi központ lesz, saját kutatóműhelyekkel, saját hanggal. Közgazdasági iskolájában például a vállalkozásokkal, a gazdaságpolitikával, az innovációval foglalkozó kutatási programokat indítunk. Ezekkel szemben egyszerre elvárás, hogy megfeleljenek a világ legjobb kutatóintézeteiben is használt minőségi kritériumoknak, és hogy az ország számára értékes tudást bővítsük.

– Az ön feladata mi lesz?

– Egy oktató-kutató közösség életét kell összefognom. Tananyagot fejlesztünk, kurzusokat, konferenciákat tartunk. Egyik dolgunk az, hogy értsük meg jobban, hogyan működik, hogyan lehet sikeres a magyar gazdaság, és tanítsuk, terjesszük eredményeinket. A másik feladat, hogy a magyar tudásra, a magyar valóságra építve az eredményeink járuljanak hozzá az európai, a globális tudományhoz. Most gyakori jelenség, hogy az amerikai társadalmi, gazdasági viszonyokat vizsgáló, az ottani problémákat megoldani akaró tudományos elméleteket akarjuk ráilleszteni a saját életünkre. Lehetne ez fordítva is. Például a magyar gazdák és ipari beszállítók helyzetét vizsgálva értsük meg a gazdaságon belüli hatalmi viszonyokat, és mi exportáljuk az ezzel kapcsolatos tudományos eredményeket. Mindemellett saját kutatásokat is végzek.

– Kiket tanít és mire?

– Egyetemistákat fogok tanítani, akik az MCC kollégiumban élnek. A legtöbben érettségi után, páran az első egyetemi év után felvételiznek. Amellett, hogy rendesen végzik tanulmányaikat valamelyik egyetemen, plusz kurzusokra járnak, konferenciákat szerveznek, vitatkoznak, és persze minden éjszaka megváltják a világot. A kollégium egyik feladata, hogy világszínvonalú tudást adjon. Ahogy nekem nem volt semmi szégyenkeznivalóm a Garay Gimnázium után a Közgázon, ugyanúgy egy MCC-ből kikerült diák tudjon legalább annyit, mint egy berlini, londoni vagy sanghaji társa. A „Magyarország vezetőit készítjük fel” mondatban, számomra nem a vezető az igazán fontos, a tehetség előbb-utóbb úgyis megtalálja a kibontakozási formáját. Magyarország gazdasága, társadalma, kultúrája, amit örökül kaptunk. Ezt kell az előttünk járó generációkat tisztelve, ámde kellő ambícióval továbbvinni, alakítani, gazdagabbá tenni. Ha a legtehetségesebb, legambiciózusabb embereket meg tudjuk győzni, hogy itthon legyenek sikeresek, akkor az ország is nyer, és ők is. Menő dolog egy pörgő metropoliszban dolgozni, nagy pénzért, de miután szerencsét próbált valaki, el kell döntenie, hol lesz otthon, hol alapít családot. Hol talál közösséget, amelyért dolgozni, küzdeni érdemes.

–Melyek a fő kutatási témák és miért éppen azok?

– Az egyik fő téma a magyar vállalkozások világa, a másik az alapfogalmak rendbetétele. A vállalkozások nemcsak azért fontosak, mert ha jobban megy a cégeknek, akkor több a rendesen fizető munkahely, több adóbevétel jut az iskolákra, utakra. Vannak városok, ahol majdnem mindenki külföldi cég alkalmazottja. Nincs a központtól független helyi akarat. Hiányoznak az olyan vállalkozók, akik a helyi értékekre, a helyi kultúrára építenek, akiknek hosszú távú érdeke a fejlődés, a helyi összefogás. Gondoljunk csak bele, milyen egy borvidék helyi borászokkal, és milyen lenne, ha csak a nagy borházak menedzserei laknának ott. Akkor lesz Magyarország sikeres, ha sok az erős vállalkozás, ha a tehetséges emberek szívesen kezdenek saját üzletbe. Ezzel foglalkozom évtizedek óta, magabiztosan mondom, hogy még mindig nem tudunk eleget. Hányfélék a magyar vállalkozások? Miben más és miben hasonló egy szoftvercég és egy vásári lacipecsenyés? Milyen korlátokat kell elfogadniuk, hol nyílik számukra lehetőség? Hol pusztítja, hol teszi őket erősebbé és tapasztaltabbá a járvány? Rengeteg az izgalmas, válaszra váró kérdés. A másik fontos kutatási irány az alapfogalmak rendbetétele. Csak az elméletben létezik olyan, hogy szabad verseny. Az állam nem független szereplő, hanem értékek és érdekek összehangolója. A vállalkozások közötti szerződésekben nem csak az ár és a minőség számít, meghatározó a vállalkozók közötti bizalom, illetve a cégek közötti hatalmi viszony. A kilencvenes évek elején bevezetett, ma is használt tankönyveket a valóság sok ponton felülírta, érdemes felfrissíteni őket. Lassú, sziszifuszi munka ez, de nagyon sokat érhet, ha az iskolából kikerülők tudása közelebb áll a hétköznapok valóságához.

– Mi lehet a kutatók szerepe a közbeszédben?

– Nem az elemző körül forog a média, de mégis fontos háttérszereplő. Értelmes, a közösséget és az egyént erősítő közbeszédre van szükség. Ennek alapja, hogy közérthetően, higgadtan beszéljünk, alapos elemzésekre épülő írásokat olvashassunk. A közösségi hálók világában, a klik­kelés alapú újságírás korában az a szabály, hogy „Hass az érzelmekre, mondj egy bombasztikust, és hitesd el az olvasóddal, hogy ugyanolyan kivételes mint te magad!” Ebből kiabálás lesz, egymástól független valóságok, háborússá fajuló közélet. A higgadt közbeszéd alapja a minőség és az alaposság. Ezek elemzői erények. Támogatnunk kell a közszereplőket, az újságírókat, hogy az általuk bemutatott világ ne szakadjon el a valóságtól. A közbeszéd formálói, a véleményvezérek számára érthető elemzéseket kell készítenünk. Ezért tartom komoly feladatomnak az Összkép szerkesztését. Ebben a kis online magazinban közérthető, olvasmányos formában készítünk társadalmi, gazdasági elemzéseket. Sokat írunk Magyarországról, gyakran foglalkozunk azzal, mit tanulhatunk fontos tudományos eredményekből. Az a cél, hogy inspiráló tudást adjunk azoknak, akik nem a felmentő igazolást keresik a hírekben, hanem érteni és formálni akarják, sajátjuknak szeretnék érezni a világot.

Elköteleződve a tehetség mellett

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy tehetséggondozó intézmény, amely Kárpát-medence-szerte nyújt az oktatást kiegészítő, magas színvonalú képzéseket az általános iskola felső tagozatától kezdve az egyetemig. Kiemelkedően tehetséges diákokat támogatnak abban, hogy a bennük rejlő tehetséget – szociokulturális helyzetüktől függetlenül – a legnevesebb oktatók segítségével kibontakoztathassák. Az MCC tevékenysége nem merül ki a képzési programok szervezésében; az intézmény több mint húsz éve elkötelezett a tudományos és közéleti témák felvetése, gyümölcsöző viták és diskurzusok megteremtése mellett. Konferenciákat, szakmai összejöveteleket szerveznek, köteteket szerkesztenek és adnak ki.

Borítóképünkön: Szepesi Balázs szerint közérthető elemzésekre van szükség