A covid egy szörnyeteg vírus, nem csak rövid távon károsít

Kiszámoltam, hogy a 6400 lakosú Bátaszéken az országos adatok ismeretében nyolcvan–száz igazolt aktív beteget kell megtalálnunk. A második hullám jelen állása szerint 2,3 halál­eset esik a településre – mondta dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos. Az ő feljegyzéseiből idézünk az alábbiakban.

Számolgatok, mert szeretek felkészülni arra, ami következik. Azt, hogy jelenleg a városban kevesebb, nagyjából fele az igazolt aktív betegek száma, szívesen betudom annak, hogy Tolna megye átfertőzöttsége mindig az országos átlag alatt volt.

Az átfertőzöttség tekintetében mi állunk a legjobban, ami részben annak köszönhető, hogy ritkán lakott a megye, valamint sokan élnek a mezőgazdaságból, kevesen járnak gyárakba dolgozni. Ilyen és hasonló gondolatokkal a fejemben indultam az influenza elleni védőoltás újabb adagjának átvételére Szekszárdra.

Sütött a nap, gyönyörűnek láttam az út menti fákat. Majd megszólalt a telefon, megálltam, és utolért egy rossz hír. Városunk egyik ikonikus alakja a járvány áldozata lett.

Ő a harmadik. A „porból lettünk és porrá leszünk” igazsága mindig mellbevágó. Sokunknak, sokáig hiányozni fog. Nyugodjon békében!

A héten tesztelési dömping volt. Ezen a napon négy gyógyultnak kértem a járvány­ügyi elkülönítés megszüntetését, mert három napja panasz- és tünetmentesek voltak, és eltelt tíz nap a tünetek kezdete óta. Enyhe esetekről volt szó. Két olyan covidosunk is van, akinek a betegség tizennegyedik napján még jelentős panasza van. Ők karanténban maradnak az otthonukban, és covid-táppénzt kapnak. Nekik a felhőben küldtem a gyógyszereket.

Gyakorlatilag minden lázas telefonál, a páciensek kezdenek belejönni a „covid-módi” ellátásba. Mostanra világossá vált, hogy a járvány jelen szakaszában a lázas állapotok nagyobbik feléért a koronavírus a felelős. Többen már úgy telefonálnak, hogy tudják magukról, hogy koronások. Táppénzre vétel és tesztelés a menet. Olyan nagy esetszámmal dolgozunk, hogy már csak a krónikus betegek telefonos követését tudjuk megvalósítani.

A megbetegedések számának növekedésével egyre többet tud az orvostudomány a betegség lefolyásáról. Tudjuk, hogy nemcsak rövidtávon képes károsítani az egészséget, hanem a vírus rovására írható több hosszan megmaradó állapot, betegség is.

A tisztánlátás kedvéért felsorolok a fertőzésnek néhány hosszabb távon megmaradó hatását. Benne van a pakliban a hosszan tartó izomfájdalom. A sztrók kockázat fokozódása, az agy bizonyos részeinek károsodása, ideggyulladás, kognitív károsodás, és a szaglás és ízérzés tartós zavara is visszamaradhat. A maradandó tüdőkárosodás és a derült égből kialakuló szepszis nagyon ijesztő verzió.

Régóta gondolkodom azon, hogy mikor optimális a covid-fertőzés utáni betegségekről való tájékoztatás, az erre való figyelemfelhívás. Azért most teszem ezt meg, mert most kell igazán összeszedni magunkat, hogy elkerüljük a megfertőződést.

Már egyre tisztábban látszik, hogy rövidesen lesz védőoltás, és addig kell együtt megúsznunk. Vegyük figyelembe, hogy tízszer annyi a covid-pozitívak száma, mint az ismert betegek száma, pedig ma már az sem kevés.

Egy beteg ismét nehézlégzéssel jelentkezett. Telefonos konzultációt tartottunk, a légzésszáma és halható nehézlégzése alapján járványkórházba utaltuk. A mentősök végezték el neki a gyorstesztet, ami pozitív lett.

Nem kellett elmesélnie a légszomjat, hallani lehetett. Nem lehet nem észrevenni, hogy fullad az ember. Eleinte a légzésszám növelésével kompenzál a szervezet, de ez nagyon fárasztó. A fokozott légzési munka biztosan feltűnik minden hozzátartozónak.

Szerencsére, a nehézlégzésre rákérdezve, a többség azt válaszolja, hogy nincs. Elég kínzás nekik a láz, a köhögés, a hirtelen kezdetű szaglásvesztés, ízérzés zavara. A mellékesnek tartott fejfájás, hidegrázás, izomfájdalom, hányás, hasmenés sokaknál bevezető tünet. A betegek nagy része hét–tíz nap alatt meggyógyul.

A praxisomban az elmúlt hetekben sajnos minden héten volt daganatos halálozás. Ők hosszas kezelés után, előrehaladott folyamatok következtében értek az útjuk végére.

A szomorú tényeket azért hozom elő, hogy felhívjam vele a figyelmet arra, vannak olyan betegségek, amikkel nem érdemes megvárni a járvány végét, hanem mielőbb segítséget kell kérni.

Az egyik leggyakoribb daganat az emlőrák, ami kétezerötszáz áldozatot szed évente. Az évi új esetszám közelít a kilencezerhez. Halkan jegyzem meg, hogy minden évben találunk a praxisban egy férfi emlődaganatot is.

Az első tünetek megjelenése előtt már két évvel korábban diagnosztizálni lehet a folyamatok jelentős részét – írja koronavírus naplójában dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos.

Cifra esetek is előfordulnak

Ha valaki megjárta a sürgősségi osztályt, és az ott készült gyorstesztje negatív, az nem jelenti azt, hogy nem covidos! A leleten az összefoglalóban megírják a kórházi kollégák, hogy kérik a háziorvost a PCR-teszt megrendelésére. Ezt a feladatot a pácienstől tudhatjuk meg. Az elektronikus szolgáltatási teret jellemzően akkor nyitjuk ki, amikor a páciens megkeres a problémájával, tájékoztat arról, hogy mi történt vele. A tesztelések során több extrém helyzetet produkált a vírus és az élet. Egy szociális szférában dolgozó páciensünk 10 nap alatt meggyógyult a fertőzésből, de a PCR-tesztje még 30 napig pozitív volt. A tünetmentes, de még mindig pozitív tesztet produkáló fázisban nem ismerjük a fertőzőképességet, ezért dolgozni nem mehetett, mindvégig karanténban volt. Végre sikerült egy negatív teszteredményt produkálnia, amikor az addig vele otthon karanténban lévő gyereke covid-pozitív lett. Az édesanya ilyenkor a gyerek szoros kontaktja, tehát ismét karanténba került. Ennek a családnak az élete a covidról szól, pedig senki sem volt súlyos beteg. Hát, ez egy cifra történet.

Borítóképünkön dr. Kovács Klára