A jégkártól óvott a rendszer, segítettek a talajgenerátorok

Az ország közel ezer pontjáról az ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett – tájékoztatta lapunkat Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

A koronavírus miatt csökkenő repülőgép-forgalom a rendszer működésére negatívan hatott: sokkal kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a légi járművek az előrejelzésekhez, emiatt a tervezetthez képest a hatóanyag-felhasználás is nőtt.

A NAK által 2018-ra kiépített országos jégkármérséklő rendszer tavalyi védekezési szezonja április 15-én kezdődött és szeptember 30-án zárult. A 169 nap alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat. Tolna megyében 37 manuális talajgenerátor működik. A rendszer működésének köszönhetően a jégveszélyes zivatarok átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Tavaly a legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.

Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a kárenyhítési alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, amely a jégesőkár-bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társ­szervezetekkel való együttműködést.

Az agrárkárenyhítés keretében a múlt évben Tolna megyében aszálykárt 4553 hektárra, tavaszi fagykárt 1112 hektárra, felhőszakadásból adódó kárt 12 hektárra, illetve jégesőkárt 74 hektárra jelentettek be a termelők. Így a jégkár az összes kárbejelentés mindössze egy százalékát adta.

Immár hagyomány, hogy minden évben megválasztják a megye legjobb generátorke­zelőjét, tavaly Mártek Jenő Nakról, a Dombóvári járásból nyerte el ezt a címet.

Európában egyedülálló a nálunk alkalmazott rendszer

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása, az Agrárminisztérium segítségével, a kárenyhítési alapból történik. A jégesők előfordulása nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018 és 2019 átlagában „csak” 3,7 milliárd forint, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van.