Már van olyan holtágrész, ahol száraz lábbal át lehet kelni

Hónapok óta kongatják a vészharangot a tolnaiak a helyi holtágak alacsony vízszintje miatt. Ilyen mértékű és ilyen tartós vízhiányra nem emlékeznek a helyiek.

A Tolnai Horgász Egyesület elnöke, Németh István szerint is kritikusan alacsony a vízállás. Mint fogalmazott, bele­gondolni is rossz, mi történik, ha ilyen vízszint mellett indul el az öntözési szezon. Főleg, hogy az Északi-holtágba tavaly és idén is rekordmennyiségű halat telepített az egyesület. A természetes ívóhelyek az alacsony vízállás miatti eltűnéséről nem is beszélve.

Az egyesület egyik társadalmi halőre, Wimmer Ferenc elmondása szerint az Északi-holtágon, az ún. nádszűkületnél most kb. 30 centi mély a víz, ott már nem lehet csónakkal közlekedni. Még rosszabb a helyzet a holtág doromlási végén. Ott van olyan rész, ahol száraz lábbal át lehet gyalogolni a medren.

A vízhiány elsősorban az Északi-holtágon jelentkezik. Március 22-én ezen ág vízállása 423 centiméter volt. (Ez az érték nem a vízmélységet jelzi.) Tavaly ugyanezen a napon 473, 2019-ben 469, 2018-ban pedig 490 centimétert mutatott a vízmérce. Ezekkel a magas márciusi szintekkel sikerült a meleg, száraz nyarakon is még elfogadható vízszintet biztosítani, bár tavaly a nagymértékű öntözés miatt már voltak problémák. Az idei tavaszon viszont a korábbi évekhez képest legalább fél méterrel alacsonyabb a víz.

A tolnai holtágak vízpótlása jelenleg a faddi holtágból az Északi-holtágba, illetve déli irányból a Sióból a Déli-holtágba történhet. A faddi ág azonban most szintén hasonló vízhiánnyal küzd, mint a tolnai. A Sióból pedig csak megfelelően magas vízállás mellett érkezhet víz a déli ágba (és onnan a Mádi-Kovács-zsilipen keresztül az északiba).

A télen lett volna lehetőség a Sióból történő pótlásra, de a tolnai önkormányzat erre vonatkozó kérését a vízügyi igazgatóság mint a holtágak vízkormányzását koordináló szervezet elhárította.

Beke Zsolt, a KDT VÍZIG Tolna Megyei Szakaszmérnökségének vezetője érdeklődésünkre hangsúlyozta: a holtágak elsődleges feladata a belvíz befogadása. Mivel január-februárban még nem lehet tudni, mennyi lesz később a csapadék, a vízpótlás, és ezzel az esetleges belvíz-befogadásra már nem alkalmas, magas vízszint kialakítása ezért sem célszerű. De arra is tekintettel kell lenni, hogy a már belvízfokozatot elérő vízállások a megemelkedett talajvízszint miatt a környező mezőgazdasági területeken és a holtághoz közeli lakóházaknál is okozhatnak károkat.

A szakember arról is tájékoztatott, hogy a mostani vízállások bár alacsonyak, de az üzemeltetési szabályozási sávnak megfelelőek. (A minimális vízszint mindkét holtág esetében 386 centi. Az északi ág maximuma ebben az időszakban 442, a délié 413 centiméter.) Ugyanakkor hozzátette, hogy a másodlagos hasznosítások (öntözés, halgazdálkodás) szempontjából ezek az adatok valóban kedvezőtlenek, különösen, mert a holtágak medre folyamatosan töltődik fel iszappal, így azonos vízállás esetén is egyre kevesebb bennük a víz.

A várható vízpótlásra vonatkozó kérdésünkre Beke Zsolt közölte, hogy az előrejelzések szárazabb és melegebb időjárást mutatnak a következő fél évben. A Duna vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség sokévi átlag alatti, de minimum-átlagértékek feletti. A Balaton vízszintje sem olyan magas, hogy jelentősebb víz­eresztés lenne várható a Sión. Ezzel együtt a vízügyi szakemberek belátható időn belül idén is várnak olyan csapadékot, amelyek a vízpótláshoz megfelelő szintet alakítanak ki a Sión. Emlékeztetett arra, hogy tavaly négy időszakban sikerült a Sióból vizet pótolni: május–júniusban, júliusban, augusztusban és október–novemberben is.

A holtág vízszintjét leginkább az öntözés „sarcolja meg”, ami nyilván aszályban a legintenzívebb, amikor a holtágban is kevés a víz.

Ennek kapcsán Beke Zsolt leszögezte: az önkormányzatnak indokolt esetben, az ökológiai károk elkerülése érdekében, joga van kérni az öntözési vízkivételezés felfüggesztését. Ennek kikényszerítésére az I. fokú vízügyi hatóságot is megkereshetik. Hozzátette: az öntözőszivattyúkat általában úgy alakítják ki, hogy a holtág vízjogi üzemeltetési engedélyének minimumvízszintje alatt üzemeltetésük ellehetetlenül.

A szakember kitért arra is, hogy a tolnai holtágak biztonságos vízellátására a doromlási (dunai) szivattyúállomás működőképessé tétele jelenthetne megnyugtató megoldást. Az átemelő mű szerkezeti felülvizsgálata folyamatban van, a tolnai önkormányzat jóváhagyása mellett. A KDT Vízig vállalta, hogy a szivattyútelep felújítására lépéseket tesz, arra pályázati forrást keres.