Személyes ügy is volt a kápolna felújítása

A falu legfőbb nevezetessége a Szent Vér-bazilika, de sok szó esik mostanában a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnáról is, melyet a nagytemplomhoz hasonlóan felújítottak, csak nem központi forrásból. Ez a kápolna a helyi kálváriadomb csúcsán található. Több mint hatmillió forintból hozták rendbe – a stációkkal együtt, melyből kétmilliót az önkormányzat állt, a többit a hívek adták össze.

Huszárné Lukács Rózsa fontos szerepet játszott a projekt megvalósításában, úgy is, mint polgármester, és úgy is, mint a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Néhány éve súlyos betegségből épült fel, ez is ösztönözte arra, hogy valami módon hálát adjon Istennek.

Személyes ügy is volt ez – mondja –, s persze a közösség érdeke is. Bátán példaértékű az együttműködés az egyház és az önkormányzat között. A vallási turizmus nagyon fellendült az utóbbi években, országszerte ismert zarándokhellyé vált a falu. A kápolna, a stációk és a három kereszt felújítása már 2020-ban elkészült, de hivatalos átadására, megáldására csak most kerülhetett sor, a járvány miatt.

A további tervekről is beszélt a polgármester. Eszerint a közeljövőben szeretnének felújíttatni egy szakrális alkotást, a Szent János-szobrot, és kilátó építését tervezik a bazilika közelében lévő dombra. Természetesen olyat, mely a tájba illik, és nem zavarja a meglévő épületek alkotta össz­képet.

Amikor az ezerhatszáz lelkes faluba kétezer zarándok érkezik

A falu közepén található a Szent Vér-templom (melyet a közelmúltban bazilika rangra emelt a pápa), az egyik végén a Magyarok Nagyasszonya-kápolna, a másik végén a Szent Kereszt Felmagasztalása-kálváriakápolna. Ez utóbbi felújítása és megáldása történt most.

A kálváriát, a 14 stációval és a három kereszt­tel Hindi Mihály plébános építtette, a pestis elmúlása után, 1767-ben, a saját költségén. (Az utolsó nagy pestisjárvány 1744-ben ért véget.) A keresztekre lemezképek kerültek. Az első kőkeresztet 1790-ben szentelte fel Kovarszky Márton szekszárdi esperes-plébános. A ma látható kápolnát Fekete Ferenc plébános idejében emelték, 1863-ban, a hívek adakozásából, kőből és téglából. Oltárképe a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja.

Már többször felújították, legutóbb az 1980-as évek elején. Annak már negyven éve, úgyhogy ráfért egy alapos renoválás. A kápolna búcsúnapja kezdetektől fogva szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, Báta község úgynevezett fogadott ünnepe. Ezt a fogadalmat még a pestisjárvány idején tették, s ez a nap a faluban dologtiltó nap volt.

Napjaink nagy, bátai, szeptemberi búcsúja azonban nem a kápolnához, hanem a bazilikához kötődik. Arra a csodára emlékeznek, mely a 14. század hetvenes éveinek végén történt, amikor a miséző pap kezei között, a Krisztus testévé átváltoztatott ostya vérezni kezdett. Hosszú kihagyás után, 2015-től tartják meg újra ezt a hitéleti rendezvényt.

Borítóképünkön: Huszárné Lukács Rózsa, Báta polgármestere a kálváriadombon felújított kápolnánál