2021.04.23. 06:55
Virágzik a repce, munkában a szorgos kis méhek
Virágzik a repce, a méhészek egy része már ki is települt a nagyobb táblák védettebb részére, hogy gyűjtsék a szorgos kis rovarok a mézet. Az idén a repce felértékelődik, mert az április eleji fagyos hajnalok az akácfákban kárt okoztak. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint lesz, ahol a nyolcvan százalékot is eléri a fagykár.
Fotó: Makovics Kornél
Vegyesen sikerült a méhek áttelelése, mondta Szabó József szekszárdi méhész. Vannak méhészetek, ahol az állomány egy része kipusztult, van ahol legyengültek a méhek. Ilyen előzmények után féltik a méhészek a méheiket, mondta Szabó József, aki egy Baranya megyei esetre is felhívta a figyelmet. Eszerint, a helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.
A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján öt esetben kellett a méhek védelmében elrendelni a növények megsemmisítését. A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg. A Baranya megyei hatóság haladéktalanul elrendelte az ügyben érintett, egyértelműen szabálytalan technológiával kezelt repcetáblák felszámolását.
Fontos tudni, hogy a szabályos, a növényvédő szerek címkéjén előírtaknak megfelelően végzett növényvédelmi tevékenység nem jelent kockázatot a méhekre. Szerencsére az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a termelők többsége betartja ezeket az előírásokat.
Szabó József elmondta, több méhész, köztük ő is, nem vándorolnak repcére, mert tartanak a már említett negatív tapasztalattól. Az idei immár a sokadik év lesz, amikor az akác sem úgy sikerül, ahogy kellene. A fagykár miatt már előre tartanak a szezontól, tette hozzá a szekszárdi méhész.
Rudolf József méhészt éppen útközben értük utol, amikor Bácskába indult a kitelepített méheihez. Mint mondta, évek óta ugyanannak a gazdálkodónak a területére viszi a méheit. Ismerik egymást, megbíznak egymásban, így a szorgos kis rovarok már javában gyűjtik a repcemézet. A kedd és a szerda is nagyon jó napnak ígérkezett, ragyogó volt a hordás, tette hozzá a szekszárdi szakember. Ők sem nagyon számítanak az akácra, éppen emiatt döntöttek úgy, hogy repcéből megpróbálnak sokat gyűjteni, hiszen ezt a mézet is keresik a vásárlók. Rudolf József úgy látja, az akácfák alsó – két méter magasságig – lévő részét érte inkább fagy, bíznak abban, hogy a fák felső részén nem csak virág, hanem nektár is lesz.
A méhészek életét a pandémia is bonyolítja, hiszen nem igazán kapni munkaerőt, akik segítenének a pörgetésben, így aki csak tudja, családon belül próbálja megoldani ezt a nehéz munkát.
Ha ebben az évben is elfagy az akác, kevés lesz a méz
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, tavaly minden idők leggyengébb akácméz termését produkálta az ágazat, de ennek semmi köze nem volt a koronavírushoz. A piacokon áruló méhészek visszajelzései alapján a járvány első hulláma idején megnőtt az érdeklődés a magyar méz iránt, és emelkedett a mézfogyasztás a lakosság körében, de sajnos ez épp egy olyan évben történt, amikor rendkívül gyenge lett a termés.
Az ágazat már évek óta küzd a klímaváltozás hatásaival, azzal, hogy az enyhe telek után hideg tavaszok jönnek, és a tavaszi esőzések is rendre elmaradnak. Nyár elején aztán rengeteg csapadék esik, ami megint csak akadályozza a méhek kirepülését. Bross Péter elmondta, hogy csak egy-két hét múlva fogják tudni pontosan megmondani, hogy áll az akác, de az idei év már most kísértetiesen hasonlít az előzőhöz, amikor nyolcvanszázalékos volt a fagykár.
Borítóképünk illusztráció