interjú

2021.05.24. 20:00

Mennyei nyelven folytat sajátos kommunikációt naponta Istennel

Magyarországon száz éve jöttek létre az első pünkösdi közösségek. A paksi 1944-től működik, melynek lelkipásztora D. Nagy Tamás beszélt pályájáról, megtéréséről, Istennel való mindennapos kommunikációról.

Wessely Gábor

– A pünkösdi egyházban a pünkösdöt tekintik a legfőbb keresztény ünnepnek?

– Nem emiatt ez a nevünk – mondja D. Nagy Tamás, paksi lelkész. – Mi együtt mozdulunk a társadalom többi tagjával, nem akarunk változtatni az ünnepek rangsorán, legföljebb a magunk értékeit hozzátesszük a mindennapokhoz. A Szentlélek megtapasztalása, kiáradása, ami Jézus halála után ötven nappal történt, az évszázadok során elhalványult. Eltűnt a hívek tudatából, hogy az Istennel való találkozás újra és újra átélhető, minden ember számára, mindig, ma is. Ezt a tanítást hirdeti ez a gyülekezet. A lényeg a megtérés, a bemerítkezés, a Szentlélek-keresztség.

– Milyen régi ez a felekezet?

– A pünkösdi egyház közel 120 éve, 1905 óta van jelen a világban. Magyarországon az 1920-as években kezdett terjedni. Amerikából visszajött emigránsok, és I. világháborús, orosz hadifogságból hazatérők (s ott Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkozók) hozták magukkal, hirdették a hitet, alapítottak gyülekezeteket, létesítettek imaházakat. A paksi közösség 1944-ben jött létre. Még él, 97 éves az alapító lelkész, Korvin János.

– Az ön pályája hogyan alakult? Mikortól vezeti ezt a gyülekezetet?

– Tizenegy éve költöztem ide a feleségemmel és a három fiammal. Azelőtt Pécelen szolgáltam 16 éven át. Eredetileg erdőmérnök vagyok, de csak három évet dolgoztam abban a szakmában. A lelki szolgálat iránti affinitást mindig éreztem. A szüleim, a nagyszüleim is pünkösdiek voltak. A soproni egyetem mellett levelezőn elvégeztem a budapesti teológiát, és vezettem egy ökumenikus diákközösséget. Pár évvel később meghívtak lelkésznek a péceliek. Adódott ez az út, s nem volt kérdés, hogy elinduljak-e rajta. Aztán adódott a paksi lehetőség.

– Milyen helyzet fogadta itt tizenegy éve, és mi történt azóta?

– Megérkezésünk előtt nyolc évig lelkipásztor nélkül volt a gyülekezet. Az alapító, idős kora miatt visszavonult, segítségünkre volt ugyan, de érthető módon már csak keveset tudott vállalni. Úgyhogy nagy szeretettel és várakozással fogadták a családunkat. Nyitottság és a változás iránti készség jellemzett mindenkit. Gyarapodott a létszám, fiatalok is érkeztek, csökkent az átlagos életkor.

– Mi lehet ennek az oka? Máshol csökken a hívők száma. Személyes kisugárzás?

– Jó lenne, de nem arról van szó, hogy D. Nagy Tamás mekkora ász. A gyülekezeti tagokkal, mindenekelőtt a presbiterekkel való közvetlen kapcsolattartás a lényeg. Sokat vagyunk együtt, beszélgetünk, imádkozunk, olykor közösen étkezünk, máskor csendes elvonulást tartunk. Egy hullámhosszon vagyunk.

– Önt mikor és hogyan érintette meg a hit?

– Beleszülettem, de ez még kevés. Istenélmény is kell hozzá. Nálam a megtérés, az újjászületés és a Szentlélekkel való betöltekezés pár óra alatt ment végbe. Vannak, akiknél évekig tart a célba érés. Én viszont 14 évesen egyszer csak azt láttam, hogy a húgom megtért, és más ember lett. Testvérek között vannak feszültségek, de nálunk ez, az ő jóvoltából megszűnt. Rendkívüli lelkesedéssel és átéléssel beszélt arról, hogy találkozott Jézussal, ami bennem kiváltotta azt az igényt, hogy ezt én is szeretném. Kerestem az Istennel való találkozást, és Ő meglátogatott. Éreztem, hogy szeret, megbocsátja a bűneimet. Felszabadultam az életterhek alól, nagy öröm öntött el, teljesen nyitottá váltam, és elkezdtem nyelveken imádkozni.

– Ez mit jelent? Olyan nyelveken szólalt meg, amelyeket nem tanult?

– Vulgárisan azt mondhatnám, hogy halandzsa, hívőkként azt mondjuk, hogy mennyei nyelv. Sajátságos kommunikációs forma Istennel. Olyasmi, mint a kisgyerekkel való gügyögés. Értjük egymást; bensőségesség, egyfajta intimitás jellemzi. Mindennap imádkozom nyelveken, mindennap mást, másként. Adódnak ismétlődések, de nincs logikája, nem én irányítom. Ilyen istentapasztalatok átélése miatt nevezzük magunkat pünkösdieknek vagy karizmatikusoknak.

– Hogyan lehet népszerűsíteni a hitet a mai világban?

– Semmiképp sem erőszakkal vagy versennyel! Az iszlám terjesztése a félelemkeltésen alapul, a kereszténység vezérelve a szeretet. Úgy kell élnünk, hogy a környezetünkben lássák: van bennünk valami követésre érdemes plusz érték. Ha a szavaink nincsenek összhangban a cselekedeteinkkel, akkor nem találunk követőkre. De ha tetteink példaadóak, akkor a szavak, amelyeket melléjük teszünk, erővel bírnak.

Vállalkozó is volt egy ideig

D. Nagy Tamás 1962-ben született Békésen. Ötgyermekes pünkösdi hitű családban nőtt fel. Erdőmérnöki diplomát 1987-ben szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Közben levelezőn Budapesten teológiát tanult. Dolgozni Békéscsabán kezdett egy fűztermeléssel és kosárkészítéssel foglalkozó cégnél. Aztán a Békéscsabai Állami Gazdasághoz került, a rendszerváltásig. Utána vállalkozást indított a feleségével, bébiágynemű gyártására és forgalmazására. Nem sokkal később meghívták lelkésznek a péceli gyülekezethez, ahol 16 évet szolgált. Utána kerültek Paksra.

Házasságot 1988-ban kötött. Három fia és hat unokája van.

Gyarapodás

A pünkösdi lelkipásztor igen eredményes gyülekezetfejlesztő munkát folytat. Paksra kerülésekor – 11 éve – a közösség tagja negyven felnőtt és három gyermek volt. Most ötven felnőtt és húsz gyerek tartozik hozzájuk. Nemrég ingatlanfejlesztést hajtottak végre, egy háromszor nagyobb alapterületű helyre költöznek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában