Mennyei nyelven folytat sajátos kommunikációt naponta Istennel

– A pünkösdi egyházban a pünkösdöt tekintik a legfőbb keresztény ünnepnek?

– Nem emiatt ez a nevünk – mondja D. Nagy Tamás, paksi lelkész. – Mi együtt mozdulunk a társadalom többi tagjával, nem akarunk változtatni az ünnepek rangsorán, legföljebb a magunk értékeit hozzátesszük a mindennapokhoz. A Szentlélek megtapasztalása, kiáradása, ami Jézus halála után ötven nappal történt, az évszázadok során elhalványult. Eltűnt a hívek tudatából, hogy az Istennel való találkozás újra és újra átélhető, minden ember számára, mindig, ma is. Ezt a tanítást hirdeti ez a gyülekezet. A lényeg a megtérés, a bemerítkezés, a Szentlélek-keresztség.

– Milyen régi ez a felekezet?

– A pünkösdi egyház közel 120 éve, 1905 óta van jelen a világban. Magyarországon az 1920-as években kezdett terjedni. Amerikából visszajött emigránsok, és I. világháborús, orosz hadifogságból hazatérők (s ott Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkozók) hozták magukkal, hirdették a hitet, alapítottak gyülekezeteket, létesítettek imaházakat. A paksi közösség 1944-ben jött létre. Még él, 97 éves az alapító lelkész, Korvin János.

– Az ön pályája hogyan alakult? Mikortól vezeti ezt a gyülekezetet?

– Tizenegy éve költöztem ide a feleségemmel és a három fiammal. Azelőtt Pécelen szolgáltam 16 éven át. Eredetileg erdőmérnök vagyok, de csak három évet dolgoztam abban a szakmában. A lelki szolgálat iránti affinitást mindig éreztem. A szüleim, a nagyszüleim is pünkösdiek voltak. A soproni egyetem mellett levelezőn elvégeztem a budapesti teológiát, és vezettem egy ökumenikus diákközösséget. Pár évvel később meghívtak lelkésznek a péceliek. Adódott ez az út, s nem volt kérdés, hogy elinduljak-e rajta. Aztán adódott a paksi lehetőség.

– Milyen helyzet fogadta itt tizenegy éve, és mi történt azóta?

– Megérkezésünk előtt nyolc évig lelkipásztor nélkül volt a gyülekezet. Az alapító, idős kora miatt visszavonult, segítségünkre volt ugyan, de érthető módon már csak keveset tudott vállalni. Úgyhogy nagy szeretettel és várakozással fogadták a családunkat. Nyitottság és a változás iránti készség jellemzett mindenkit. Gyarapodott a létszám, fiatalok is érkeztek, csökkent az átlagos életkor.

– Mi lehet ennek az oka? Máshol csökken a hívők száma. Személyes kisugárzás?

– Jó lenne, de nem arról van szó, hogy D. Nagy Tamás mekkora ász. A gyülekezeti tagokkal, mindenekelőtt a presbiterekkel való közvetlen kapcsolattartás a lényeg. Sokat vagyunk együtt, beszélgetünk, imádkozunk, olykor közösen étkezünk, máskor csendes elvonulást tartunk. Egy hullámhosszon vagyunk.

– Önt mikor és hogyan érintette meg a hit?

– Beleszülettem, de ez még kevés. Istenélmény is kell hozzá. Nálam a megtérés, az újjászületés és a Szentlélekkel való betöltekezés pár óra alatt ment végbe. Vannak, akiknél évekig tart a célba érés. Én viszont 14 évesen egyszer csak azt láttam, hogy a húgom megtért, és más ember lett. Testvérek között vannak feszültségek, de nálunk ez, az ő jóvoltából megszűnt. Rendkívüli lelkesedéssel és átéléssel beszélt arról, hogy találkozott Jézussal, ami bennem kiváltotta azt az igényt, hogy ezt én is szeretném. Kerestem az Istennel való találkozást, és Ő meglátogatott. Éreztem, hogy szeret, megbocsátja a bűneimet. Felszabadultam az életterhek alól, nagy öröm öntött el, teljesen nyitottá váltam, és elkezdtem nyelveken imádkozni.

– Ez mit jelent? Olyan nyelveken szólalt meg, amelyeket nem tanult?

– Vulgárisan azt mondhatnám, hogy halandzsa, hívőkként azt mondjuk, hogy mennyei nyelv. Sajátságos kommunikációs forma Istennel. Olyasmi, mint a kisgyerekkel való gügyögés. Értjük egymást; bensőségesség, egyfajta intimitás jellemzi. Mindennap imádkozom nyelveken, mindennap mást, másként. Adódnak ismétlődések, de nincs logikája, nem én irányítom. Ilyen istentapasztalatok átélése miatt nevezzük magunkat pünkösdieknek vagy karizmatikusoknak.

– Hogyan lehet népszerűsíteni a hitet a mai világban?

– Semmiképp sem erőszakkal vagy versennyel! Az iszlám terjesztése a félelemkeltésen alapul, a kereszténység vezérelve a szeretet. Úgy kell élnünk, hogy a környezetünkben lássák: van bennünk valami követésre érdemes plusz érték. Ha a szavaink nincsenek összhangban a cselekedeteinkkel, akkor nem találunk követőkre. De ha tetteink példaadóak, akkor a szavak, amelyeket melléjük teszünk, erővel bírnak.

Vállalkozó is volt egy ideig

D. Nagy Tamás 1962-ben született Békésen. Ötgyermekes pünkösdi hitű családban nőtt fel. Erdőmérnöki diplomát 1987-ben szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Közben levelezőn Budapesten teológiát tanult. Dolgozni Békéscsabán kezdett egy fűztermeléssel és kosárkészítéssel foglalkozó cégnél. Aztán a Békéscsabai Állami Gazdasághoz került, a rendszerváltásig. Utána vállalkozást indított a feleségével, bébiágynemű gyártására és forgalmazására. Nem sokkal később meghívták lelkésznek a péceli gyülekezethez, ahol 16 évet szolgált. Utána kerültek Paksra.

Házasságot 1988-ban kötött. Három fia és hat unokája van.

Gyarapodás

A pünkösdi lelkipásztor igen eredményes gyülekezetfejlesztő munkát folytat. Paksra kerülésekor – 11 éve – a közösség tagja negyven felnőtt és három gyermek volt. Most ötven felnőtt és húsz gyerek tartozik hozzájuk. Nemrég ingatlanfejlesztést hajtottak végre, egy háromszor nagyobb alapterületű helyre költöznek.